I. kötet tartalma

Előszó 9

Különleges jellemzők 10

A MindTap használata 10

A könyvet kiegészítő további kezdeményezések 11

1. fejezet. Az abnormális viselkedés 12

1-1 Az abnormális pszichológia területe 13

• A viselkedés leírása 13
• A viselkedés magyarázata 14
• A viselkedés előrejelzése 15
• A viselkedés módosítása 16

1-2 A rendellenességről alkotott vélemény 17

• A pszichés kín 18
• Deviancia  19
• Szerepköri diszfunkció 19
• Veszélyesség 19

1-3  Mennyire gyakoriak a mentális zavarok? 20

1-4 A viselkedésre gyakorolt kulturális és társas-közösségi hatások 21

1-5 A társas, közösségi megbélyegzés és a sztereotípiák leküzdése 23

1-6 Történelmi perspektíva az abnormális viselkedésről 25

• Őskori és ókori hiedelmek 25
• Természetes magyarázatok: a görög-római gondolkodás 26
• Visszatérés a természetfeletti magyarázatokhoz: a középkor 26
• Boszorkányság: a 15–16. század 27
• A humanizmus felemelkedése 28
• A morális kezelés mozgalma: a 18. és 19. század 29

1-7 A mentális betegségek okai: korai nézőpontok 30

• A biológiai nézőpont 30
• A pszichológiai nézőpont 30

1-8 Az abnormálissal foglalkozó pszichológia kortárs trendjei 32

• A multikulturalitás pszichológiai hatásai 33
• A pozitív pszichológia megjelenése 35
• A „gyógyulási mozgalom” 36
• Változások a terápiás környezetben 38
• A gyógyszeres forradalom a pszichiátriában 38
• A menedzselt egészségügyi ellátás fejlődése 38
• A kutatások iránti megnövekedett elismerés 39
• Technológia által támogatott terápia-formák 39

A fejezet összefoglalása 41

2. fejezet. A mentális zavarok megértése és kezelése 43

2-1 A mentális zavarok egydimenziós modelljei 44

2-2 A többutas modell 45

2-3 Első dimenzió: biológiai tényezők 48

• Az emberi agy 49
• Az előagy 50
• Biokémiai folyamatok az agyban és a testben 51
• A neuroplaszticitás 53
• Genetika és öröklődés 54
• Az epigenetika 55
• Biológiai alapú kezelési módszerek 56
• Pszichotróp szerek alkalmazása 56
• Az elektrokonvulzív terápia (ECT) 57
• Idegsebészeti és agyi stimulációs kezelések 57
• A biológiai modellek és terápiák kritikája 58

2-4 Második dimenzió: Pszichológiai tényezők 58

• Pszichodinamikai modellek 58
• A pszichodinamikai modellre épülő terápiák 59
• A pszichodinamikus modellek és terápiák kritikája 60
• Viselkedési modellek 61
• Viselkedésterápiák 63
• A viselkedésterápiás megközelítés kritikája 63
• A kognitív modell 64
• A kognitív-viselkedésterápia 64
• A kognitív-viselkedési modellek és terápiák kritikája 66
• A humanisztikus-egzisztenciális modellek 66
• A humanisztikus és egzisztencialista modellek és terápiák kritikája 69

2-5 Harmadik dimenzió: társas, közösségi tényezők 69

• Társas-kapcsolati modellek 69
• Család, pár, csoport 70
• A társas-kapcsolati modellek kritikája 71

2-6 Negyedik dimenzió: Szociokulturális tényezők 71

• Nemek közötti különbségek 71
• Szocioökonómiai státus 72
• Bevándorlás és akkulturációs stressz 72
• Az etnikai hovatartozás 73
• Szociokulturális szempontok a terápiában 74
• A multikulturális modell és a kapcsolódó terápiás technikák kritikája 74

2-7 Kortárs trendek és jövőbeli irányok 77

A fejezet összefoglalása 77

3. fejezet. A mentális zavarok értékelése és osztályozása 79

3-1 Megbízhatóság és érvényesség 79

3-2 Mentális zavarok értékelése és osztályozása 81

• A klinikai interjú 81
• A megfigyelés (obszerváció) 81
• A mentális állapot vizsgálata 82
• Pszichológiai tesztek és kérdőívek 83
• Önértékelő kérdőívek 84
• Intelligencia tesztek 85
• A kognitív károsodás mértéke 87
• Képalkotó vizsgálatok  88

3-3 A mentális zavarok diagnosztizálása 89

• A dimenziós perspektíva 91
• Kulturális tényezők az értékelésben 94
• A DSM-5 osztályozási rendszer értékelése 95

3-4 Kortárs trendek és jövőbeli irányok 96

A fejezet összefoglalása 98

4. fejezet. A mentális zavarok tanulmányozásának kutatási módszerei 99

4-1 A mentális zavarok tanulmányozásának kutatási módszerei 100

• A klinikai kutatás jellemzői 102
• A korrekció lehetősége 102
• Az operatív definíció  102
• A mérések és megfigyelések megbízhatósága és érvényessége 103
• Az alapszázalék 104
• Statisztikai és klinikai jelentőség 104
• A kísérlet 105
• A placebo csoport 106
• További kontrollok a kísérleti kutatásban 107
• Korrelációk kutatása 107
• Az analógiát használó kutatás 109
• Terepmunka 110
• Egy résztvevős vizsgálatok 110
• Az egy résztvevős kísérlet 112

4-2 Biológiai kutatási stratégiák 113

• Az endofenotípus fogalma 114
• Ikerkutatás 114
• A genetikai kapcsolódás vizsgálata 114
• Az epigenetikai kutatás 115
• Állatmodellek felhasználása a biológiai kutatásban 115

4-3 Az epidemiológiai kutatás 116

4-4 Kortárs trendek és jövőbeli irányok 117

A fejezet összefoglalása 118

5. fejezet. Szorongás, kényszeresség és az ezekhez kapcsolódó zavarok 120

5-1 A szorongásos zavarok, többutas perspektívából 120

• A biológiai dimenzió 122
• A félelemérzés agyi pályái 122
• Genetikai hatások 123
• Kölcsönhatás a biológiai és környezeti tényezők között 123
• A pszichológiai dimenzió 124
• A közösségi és szociokulturális dimenzió 125

5-2 Fóbiák 126

• Szociális fóbia 127
• Specifikus fóbiák 127
• Agorafóbia 128
• A fóbiák etiológiája  129
• Biológiai dimenzió  129
• Pszichológiai dimenzió 130
• A társas-közösségi dimenzió 132
• A szociokulturális dimenzió 132
• A fóbiák kezelése 133
• Kognitív-viselkedésterápiák 133

5-3 Pánikbetegség 134

• A pánikbetegség etiológiája 135
• Biológiai dimenzió 135
• Pszichológiai dimenzió 136
• Társas és szociokulturális dimenziók 137
• A pánikbetegség kezelése 137

5-4 Generalizált szorongásos zavar 138

• Etiológia 138
• Biológiai dimenzió 139
• Pszichológiai dimenzió 139
• Társas és szociokulturális dimenziók 140
• A generalizált szorongásos zavar kezelése 140

5-5 Kényszeres és kapcsolódó zavarok 141

• Kényszerbetegség 141
• Hajtépkedés (trichotillomania) 143
• Gyűjtögetési kényszer 143
• Test-diszmorfiás zavar 144
• Bőrtépkedés (bőrkapirgálás) 145
• A rögeszmés-kényszeres zavarok etiológiája 145
• Biológiai dimenzió 145
• Pszichológiai dimenzió 147
• Társas-közösségi és szociokulturális dimenziók 148
• A rögeszmés-kényszeres és kapcsolódó zavarok kezelése 148

5-6 Kortárs trendek és jövőbeli irányok 150

A fejezet összefoglalása 151

6. fejezet. Traumával és stresszorral kapcsolatos zavarok 153

6-1 Általános áttekintés 153

• Alkalmazkodási zavar 154
• Traumás zavar 155
• Az akut és poszttraumás stressz zavarok gyakorisága  156
• A traumával és stresszorral kapcsolatos rendellenességek etiológiája 156
• A poszttraumás stressz zavar többutas modellje 158
• Biológiai dimenzió 158
• Pszichológiai dimenzió 160
• Társas-közösségi dimenzió 160
• Szociokulturálisdimenzió 160
• A traumás zavarok kezelése 161
• Gyógyszeres kezelés 161
• Pszichoterápia 162

6-2 Az egészségügyi állapotot befolyásoló pszichológiai tényezők 163

• Pszichológiai tényezők által befolyásolt egészségügyi állapotok 164
• Migrén, tenziós és klaszter fejfájás 167
• Migrénes fejfájás 168
• Tenziós fejfájás 168
• Klaszter fejfájás 169
• Asztma 169
• A testi betegségeket befolyásoló etiológiai tényezők 170
• Biológiai dimenzió 171
• Pszichológiai dimenzió 171
• Szociokulturálisdimenzió 172
• Pszichofiziológiai rendellenességek kezelése 173

6-3 Kortárs trendek és jövőbeli irányok 175

A fejezet összefoglalása 175

7. fejezet. Szomatikus tünetek és disszociatív zavarok 177

7-1 Szomatikus tünetek és kapcsolódó zavarok 177

• Szomatikus tünet zavar 178
• Főleg fájdalommal járó szomatikus tünet zavar 179
• Betegségszorongás 180
• Konverziós zavar (funkcionális neurológiai tünetegyüttes) 181
• Fakticius zavar 182
• A szomatikus tünetek és kapcsolódó zavarok etiológiája 184
• Biológiai dimenzió 185
• Pszichológiai dimenzió 185
• Társas-közösségi dimenzió 186
• Szociokulturálisdimenzió 187
• A szomatikus tünet zavar és egyéb, ide kapcsolódó zavarok kezelése 188

7-2 Disszociatív zavarok 189

• Disszociatív amnézia 189
• Lokalizált amnézia 190
• Disszociatív fúga 191
• Deperszonalizációs/derealizációs zavar 192
• Disszociatív identitás zavar 192
• A disszociatív identitászavarral kapcsolatos diagnosztikai vita 194
• A disszociatív zavarok etiológiája 194
• Biológiai dimenzió 194
• Pszichológiai dimenzió 196
• Társas-közösségi és szociokulturális dimenzió 197
• A disszociatív zavarok kezelése 198

7-3 Kortárs trendek és jövőbeli irányok 199

A fejezet összefoglalása 201

8. fejezet. Depressziós és bipoláris zavarok 203

8-1 A depressziós és bipoláris zavarok tünetei 203

• A depresszió tünetei 204
• A hipománia és mánia tünetei 205

8-2 Depressziós zavarok 206

• Major depressziós zavar 207
• Szezonális mintázatú affektív zavar 207
• Tartós depressziós zavar (dysthymia) 207
• Premenstruális diszfóriás zavar 207
• Depressziós reakciók a gyászra 207
• A depressziós zavarok előfordulása 208
• A depressziós zavarok etiológiája 209
• Biológiai dimenzió 209
• Pszichológiai dimenzió 211
• Társas-közösségi dimenzió 214
• Szociokulturális dimenzió 215
• A depresszió kezelése 217
• Gyógyszeres kezelés 219
• A depressziós zavarok pszichológiai és viselkedéses kezelése 222

8-3 Bipoláris zavarok 224

• Bipoláris I zavar 224
• Bipoláris II zavar 226
• Ciklotimiás zavar 226
• A bipoláris zavarral kapcsolatos jellemzők és állapotok 227
• A bipoláris zavarok gyakorisága 227
• A bipoláris zavarok etiológiája 228
• Biológiai hatások 228
• Pszichológiai hatások 229
• Társas-közösségi és szociokulturális hatások 229
• Közös vonások a bipoláris I zavar és a szkizofrénia között 229
• A bipoláris zavarok kezelése 230
• Biomedicinális beavatkozások 230
• Pszichoszociális kezelések bipoláris zavarok esetén 231

8-4 Kortárs trendek és jövőbeli irányok 231

A fejezet összefoglalása 232

9. fejezet. Az öngyilkosság 234

9-1 Tények az öngyilkosságról  236

• Gyakoriság  236
• A foglalkozás kockázata  237

9-2 Az öngyilkosság hatása a barátokra és a családra  237

9-3 Öngyilkosság és specifikus populációk  238

• Öngyilkosság gyermekek és serdülők körében  238
• Az iskolai zaklatás szerepe  240
• Az utánzott öngyilkosság  241

9-4 Az öngyilkosság többutas megközelítése  243

• Biológiai dimenzió  243
• Pszichológiai dimenzió  246
• Társas-közösségi dimenzió  247
• Társadalmi-gazdasági stresszorok  250

9-5 Az öngyilkosság megelőzése  251

• Az öngyilkossági szándék jelei  251
• Öngyilkossági krízis-intervenció  255
• Gyógyulás szuicid kísérlet után  257

9-6 Az öngyilkosságot övező erkölcsi, etikai és jogi kérdések  258

9-7 Kortárs trendek és jövőbeli irányok  259

A fejezet összefoglalása  260

Tisztában vagyunk azzal, hogy rendkívüli időkben élünk, és hogy a COVID-19 világjárvány által kiváltott társas, közösségi körülmények és zavarok példátlanok. A világjárvány, valamint George Floyd, Breonna Taylor és mások tragikus története rávilágított az Egyesült Államokban és az egész világon évszázadok óta fennálló társas, közösségi igazságtalanságokra. És arra is felhívta a figyelmet, milyen hatalmas hatással vannak a társas, közösségi és szociokulturális kérdések a mentális egészségre. A stressz, a szorongás és a depresszió minden állampolgárt érint, de különösen azokat, akik történelmileg elnyomásnak voltak kitéve. A COVID-19-cel kapcsolatos zavarok az egész világon nagy kihívást jelentettek – ezek tudatosítása bizonyos mértékű krónikus stresszt okozhat, de ugyanakkor katalizátorként is szolgálhat az életutak megválasztásában, hogy jobbá tegyük a világot. Reméljük, ez a tankönyv a mentális zavarokról minden olvasója számára személyesen is értelmes lesz.

Az Abnormális viselkedés megértése című könyvünk írása és átdolgozása során erősen figyeltünk a tartalom átfogó frissítésére, hogy bevonjuk elsődleges célszemélyeinket, az egyetemi hallgatókat az abnormális viselkedés megértésének izgalmas folyamatába, az értékelésük és kezelésük során alkalmazott technikákba. Négy fő cél vezérelt ebben minket:

• a legmagasabb színvonalú tudományos ismeretek biztosítása;
• a pszichés rendellenességek tudományos és klinikai vonatkozásainak kiegyensúlyozott bemutatása;
• velük kapcsolatban a tudatosság és az empátia bővítése, különös tekintettel a rezilienciára és a gyógyulásra; valamint
• olyan szöveg megírása, amely vonzó és ösztönző hatással van a hallgatók széles körére, és kiemeli a kortárs társas, közösségi kérdésekkel összefüggő, jelentőségteljes témákat.

Ennek a könyvnek ez a 12. kiadása. Igen alaposan átdolgoztuk, hogy tükrözze a legújabb tudományos, pszichológiai, multikulturális és pszichiátriai kutatásokat, valamint beépítse a diagnosztikai és statisztikai kézikönyv 5. verziójában foglalt osztályozási és diagnosztikai megfontolásokat. Bár jelentős mértékben támaszkodunk rá, nem követjük mechanikusan. Ehelyett továbbra is abban vagyunk elkötelezettek, hogy olvasóinknak naprakész információkat nyújtsunk, amihez igyekeztünk beépíteni az anyagba az idegtudomány, a pszichológia és a pszichiátria területén folyó kortárs kutatások eredményeit. A legfontosabb ebből, hogy a kiegyensúlyozott bemutatás érdekében a forrásaink szerteágazóak.

Ezzel együtt igyekeztünk, hogy a szöveg ne terhelje meg az olvasót túl sok adattal vagy elméleti ismerettel, és inkább a gyakorlati tudásuk gyarapodjon. Nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk az előző kiadásban bevezetett többutas modell hasznáról a mentális zavarokat illetően. Rendkívül hatékony vizuális és koncepcionális keretnek számít, ami segít megérteni azt a sokféle hatást, ami szerepet kaphat a különféle mentális bajok kialakulásában. Ezzel a modellel összhangban hangsúlyozzuk a biológiai, pszichológiai, társas, közösségi és szociokulturális tényezők, valamint kölcsönhatásaik fontosságát. A szöveg jelen kiadásában a korábbinál egyértelműbben hangsúlyozzuk a társas, közösségi elnyomás és az abból fakadó mentális egészségre gyakorolt hatások közötti összefüggéseket. Emellett közvetlenebb és átfogóbb módon írtunk olyan belső társas, közösségi tényezőkről, mint a rendszerszintű rasszizmus, amelyek mind a mentális, mind a fizikai egészségre hatással vannak.

Igyekeztünk olyan táblázatformát alkalmazni, amiben tömören leírhatók a tünetek, a diagnosztikai kritériumok, a prevalencia, a klinikai lefolyás és a kimenetel. Örömmel folytatjuk a 10. kiadásban bevezetett „Focus on Resilience” (Fókusz a reziliencián) funkciót. Ez a pozitív pszichológia területéről származó hozzájárulásokat foglalja magában, és kiemeli a különféle zavarokkal kapcsolatos tünetek megelőzéséhez és gyógyításához kapcsolódó legfontosabb információkat. Ez a hangsúly különösen fontos, tekintettel a neuroplaszticitásra vonatkozó legújabb adatokra.

Összességében igyekeztünk olvasóinknak olyan információkat nyújtani, amelyek nemcsak a rendellenes pszichológia területéhez kapcsolódnak, hanem a mindennapi életükhöz is – olyan anyagot, amelyet most és a jövőben is értékesnek találnak. Valójában ezt a könyvet olyan hasznos eszköznek tekintjük, amelyhez bármikor fordulhatnak, ha személyes életükben, munkatársaikkal vagy klienseikkel kapcsolatban mentális egészségügyi kérdések merülnek fel.

Különleges jellemzők

Mint korábban említettük, többutas modellünk olyan keretrendszert biztosít, amelynek segítségével a hallgatók átfogóbban megérthetik a mentális zavarok eredetét. A modellt a 2. fejezetben mutatjuk be, és az egész könyvben alkalmazzuk, kiemelve, hogyan járulnak hozzá a biológiai, pszichológiai, társas, közösségi és szociokulturális tényezők az egyes zavarok kialakulásához.

A „Mélyebbre ásva” keretes szövegek információkat és gondolatébresztő kérdéseket tartalmaznak, felvetve a kutatás legfontosabb kérdéseit és a rendellenes viselkedéssel kapcsolatos széles körben elterjedt feltevéseket. Az is célunk volt, hogy ezekkel is ösztönözzük a kritikus gondolkodást, felvessünk alternatív nézőpontokat, és hozzáférhetőbbé tegyük a hallgatók számára a zavart viselkedés tágabb, társas, közösségi jelentését.

A legtöbb fejezetet a „Kortárs trendek és jövőbeli irányok” szakasszal zárjuk le, végső áttekintést nyújtva a tárgyalt témához kapcsolódó aktuális törekvésekről.

A Mítosz kontra Valóság viták számos hiedelmet megkérdőjeleznek, amik közül több is „józan észnek” tűnhet, szemben a tudományos tényekkel és ismeretekkel.

Hasonló célt (is) szolgál a „Tudta?” ultrarövid keretes szöveg, hiteles, azaz tudományosan megalapozott információt nyújtva egy-egy érzékeny kérdésben.

Az egész szövegben a kulcsszavakat kövéren szedtük; és ezek a tárgyszójegyzékben is visszakereshetők.

A MindTap használata

A MindTap motiválja és felhatalmazza a hallgatókat, hogy folyamatosan kiegészítsék a tananyagot videókkal, alkalmazások bemutatásával (és még sok mással is), ezzel egyedi tanulási utat hoz létre, elősegítve a jobb megértést és hatékonyságot.

A diákok számára:

• A MindTap valós életbeli relevanciát biztosít olyan tevékenységekkel és feladatokkal, amelyek segítenek a diákoknak kritikus gondolkodási és elemző készségeket fejleszteni, amelyek átvihetők más tanfolyamokra és szakmai életükbe.
• A MindTap segít a diákoknak a szervezettség és a hatékonyság megőrzésében egy olyan központi felületen, amely tükrözi az oktató számára fontos elemeket, valamint a diákok számára a tananyag elsajátításához szükséges eszközöket.
• A MindTap motiválja a hallgatókat olyan információkkal, amelyekből bármikor láthatják, hol tartanak – mind egyénileg, mind az osztály legjobbjaival összehasonlítva.

Ezenkívül a MindTap az oktatók számára a következő lehetőségeket kínálja:

• Egyedi tanulási útvonalat hozhat létre releváns olvasmányokból és multimédiás tevékenységekből, amelyek a hallgatókat a tanulási taxonómiában az alapvető ismeretek és megértés szintjéről az elemzés, alkalmazás és kritikus gondolkodás szintjére emelik.
• Saját tartalmát integrálhatja a MindTap Readerbe a dokumentumai felhasználásával vagy olyan forrásokból, mint RSS-hírcsatornák, YouTube-videók, webhelyek, Google Docs és mások.
• Elemzések és jelentések, amik áttekintést nyújtanak az osztály előrehaladásáról, a tanfolyamon töltött időről, az elkötelezettségről és a befejezésről.

A platform előnyein túl a MindTap még a következőket kínálja:

• Continuum Video Project
• Esettanulmányok, segítve a hallgatóknak a pszichés zavarok emberközelivé tételében és a tartalom összekapcsolásában a valós világgal.

A könyvet kiegészítő további kezdeményezések

Continuum Video Project. A Continuum Video Project holisztikus, háromdimenziós portrékat nyújt pszichopatológiákkal küzdő egyénekről. A videók a kliensek mindennapi életét, családjukkal és barátaikkal való interakcióit mutatják be, és nem csak leírják, hanem meg is mutatják tüneteiket. Minden videoszegmens előtt a hallgatóknak meg kell figyelniük az egyén tüneteit, érzelmeit és viselkedését, majd értékelniük kell azokat a normálistól a súlyosig terjedő „ ” skálán. A Continuum Video Project lehetővé teszi a hallgatóknak, hogy „lássák” a rendellenességet és az embert, emberi szemmel; a videók ráadásul megvilágítják a hallgatók számára, hogy a rendellenes viselkedés egy folytonosság mentén értelmezhető.

Oktatói kézikönyv. Az oktatói kézikönyv tartalmazza a fejezetek áttekintését, a tanulási célokat, az előadások vázlatát a megbeszélés témáival, a kulcsszavakat, az osztálytermi tevékenységeket, a bemutatókat, az előadások témáit, a javasolt kiegészítő olvasmányokat, a kiosztott anyagokat, a video- és az internetes forrásokat.

Cognero. A Cengage Learning Testing Powered by Cognero egy rugalmas, online rendszer, amely lehetővé teszi több Cengage Learning megoldásból származó tesztbank-tartalmak szerzését, szerkesztését és kezelését, több tesztverzió pillanatok alatt történő létrehozását, valamint a tesztek eljuttatását a tanulásirányítási rendszerből (LMS), az osztályteremből vagy bárhonnan, ahonnan csak szeretné.

PowerPoint. Az online PowerPoint előadásvázlatokat, a szövegből kiválasztott kulcsfontosságú képeket és releváns videókat tartalmaz.