Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével

A könyv olyan, a gondolkodást fejlesztő, a tanulást és az emlékezést segítő módszert ismertet, mely Magyarországon egyelőre nem elterjedt, de a világ nagy részén eredményesen használják. Angol nyelvű irodalma bőséges, de magyar nyelven napjainkban nem találunk hasonlót. Olvasása ajánlott tanulók, tanárok, szülők részére, s olyanoknak is- életkortól függetlenül-, akik az iskolarendszernek már nem résztvevői, de szellemi teljesítményüket hatékonyabbá kívánják tenni. Sikerrel alkalmazható prezentációk készítése, szemléltető anyagok gyűjtése során is.

Jó dolgot alkottak a szerzők. Sikerült összekötniük az oktatás változtatását az IT adta lehetőségekkel. Annak a hullámnak a képviselői, akik keresik az IT lehetőségeit. Megértették, hogy addig nem sok értelme lesz az IT alkalmazásának az oktatásban, amíg az csupán egy-két új tárgy keretein belül marad. Már húsz éve mondogatják az IT helyét keresők: zseniális megoldások vannak, csak még nem tudjuk mire. Roszak szavaival élve: megoldások, amik keresik maguknak a problémákat.

Szívesen mondanám, hogy e könyv egy hiányt pótol. Ezzel azt sejtetném, hogy nem ismerem az oktatás valóságát. Komolytalan lenne állítani, hogy a tanárok naponta megrohanják a könyvkereskedőket, izgatottan keresve egy olyan könyvet, amely a problémamegoldó észjárás fejlesztését támogató IT eszközöket ismertet. A „Tudástérkép” látens keresletet támad. Nagy szükség van rá, kell, hogy kinyissa és gerjessze a keresletet. Nem olyan hiány, mint mikor a benzinkúton elfogy a benzin, hanem ez egy olyan új szolgáltatás, amivel - ahogy a marketing mondja - betolunk egy új technológiát. Amikor megjelenik, akkor majd kinyílik rá a kereslet.

A szerzők esetleírásai igazolják, hogy a diákok szívesen játszanak. Hangsúlyozom, hogy a játékot a problémamegoldás gyakorlásának tartom. Meggyőződé-sem, hogy az érdekes és izgalmas kihívások, habár zavarhatják a megszokott iskolai rendet, mégis fontosak. A könyvből világosan látszik a szerzők tanári tapasztalata, de ami ennél fontosabb, látszik vonzódásuk a kíváncsi diákok felé. Ma, amikor a kíváncsi diáknak sokkal több ismeret megszerzésére van lehetősége, mint amiből „jó jegyet” kaphat, akkor fontos, hogy azt rendszerezni is tudja. A tudástérkép készítés készségével rendelkező diákok orientációja sokkal jobb lesz, mint azoké, akik a szekvenciálisan összeállított tananyagokat bemagolják.

A szerzők által bemutatott tudástérkép készítés célközönsége a tanárok. A tudástérkép az oktatásban hozzáállás tanárokkal való elfogadtatása nehéz lesz, de megéri. Ebben sokat segít, hogy a szerzők a tanárok nyelvén írtak. Ha más szemüvegen keresztül nézném e könyvet, esetleg kifogásom is lehetne a stílus és a szerkesztés ellen. Ebben a könyvben szépen megfér a különböző fejezetekben a mély gondolat a szoftver használatának útmutatásával és a meggyőző esetek leírásával. Mondhatnám, hogy ez is egy szekvenciális tudásbemutatás, de tisztában vagyok vele, hogy a nyomtatott könyv csak így készíthető.

Velencei Jolán
Egyetemi adjunktus
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék