Válogatott pszichológiai koncepciók és elméletek a szakmai készségek megalapozásához
A coaching az alapoknál kezdődik... A pszichológiai háttértudás megismerése és megértése javíthatja a coaching gyakorlatát, tudatosabbá teheti a coachingfolyamatokat, így a coach még magasabb szintű szolgáltatást nyújthat az ügyfeleinek.
MIT TALÁLUNK A KÖNYVBEN?
Ez a könyv lehetőséget kínál olvasóinak, hogy szilárd pszichológiai elméletekre és kutatásokra alapozzák interperszonális készségeiket. Az aktuális pszichológiai koncepciók és kutatási eredmények megbízható szintézisét nyújtja, gyakorlatias javaslatokra és jól alkalmazható eszközök példáira fordítja le azokat.
A könyv válaszként született olyan lelkes gyakornok coachok által feltett kérdésekre, akik égtek a vágytól, hogy biztosra vehessék: a tőlük telhető legjobb, biztonságos és értékes szakmai szolgáltatást nyújtják ügyfeleiknek. Világos, praktikus példákkal szolgál arra, hogyan alkalmazhatók a bemutatott elméletek a coaching gyakorlatában. Kihívást intéz az esetleges nem kívánt mellékhatásokkal rendelkező népszerű stratégiák ellen, és konkrét ötleteket kínál azok helyettesítésére arra vonatkozóan, miként használhatjuk fel a coachingbeszélgetéseket:
- a célkitűzés és a motiváció támogatására;
- az autonómia és felelősségvállalás bátorítására;
- az önreflexió és a tanulás menedzselésének segítésére;
- az érzelmek tudatosításának fokozására, és azok jobb kezelésére;
- hitek és gondolkodási sémák azonosítására és megváltoztatására;
- az egészségesebb önkép kialakítására.
A könyv öt fő területre fókuszál, ezt bontja ki részletesen esetpéldákkal, coachingbeszélgetések átirataival, gyakorlati tippekkel és ötletekkel:
1. Coaching és pszichológia: ebben a fejezetben megtudhatjuk, mit is értünk pontosan coachingfolyamat alatt, miben tér el más, fejlődést támogató módszerektől. Megnézzük, milyen nézőpontok és hagyományok vannak a pszichológiában, melyek a különféle coachingmodellek alapjaként szolgálhatnak: behaviorista, kognitív, pszichodinamikus, humanisztikus, és vajon mi lesz saját coachingmodellünk alapja. Megértjük, miként lesz a pszichológia a coachingtudás forrása; és megismerjük a coachingbeavatkozásnak a négy fő szintjét: operatív coaching, kompetenciacoaching, pszichológiai coaching, transzformatív coaching.
2. Pszichológia az operatív coachingban: itt a középpontban a célok kitűzése és az elérésükre való törekvés áll. Mintakérdéseket is kapunk egy célkitűzésekre fókuszáló coachingbeszélgetéshez. Kitérünk arra is, hogyan tudjuk támogatni a kitartást és az önuralmat, növelni a motivációt; lehűteni a szorongásokat és kísértéseket. Továbbá megtudjuk, a coach hogyan tudja megteremteni a teret az autonóm motivációhoz, és milyen elméletek állnak e mögött. Felderítjük, hogyan támogathatjuk az ügyfeleket a cselekvés, az értékek és az identitás összekapcsolásában. Rövid kitérőt teszünk a kreativitás pszichológiájához: a sémák mint a gondolkodás és a problémamegoldás eszközeinek területére; és hogyan tudjuk megkérdőjelezni sémáinkat és más perspektívákat keresni.
3. Pszichológia a kompetenciacoachingban: ebben a fejezetben a tanulás folyamatának támogatásáról lesz szó. Miképp támogathatjuk az éntudatosságot, a megtanulandó dolgok kiválasztását. Mennyire pontos az önértékelés, itt megvizsgálhatunk pár részletes esetpéldát is. Feltárhatjuk, hogyan előzhetők meg az érzelmi általánosítások; a külső visszajelzést miként használhatjuk hatékonyan; és milyen megfigyelési feladatok vannak a coachingfolyamatban. A készségfejlesztés folyamatának megszervezése is szóba kerül, a tipikus hibák megelőzése, az elégedettség fenntartása és a tervezett gyakorlás mellett. Hogyan tekinthetünk a tanulásra a szokásaink megváltoztatásaként? Itt megérthetjük a szokásaink természetét, a szokások megváltoztatását, és hogyan zajlik mindez a coachingkapcsolatokban. Megismerjük a mentális próba mechanizmusát és hatékonyságát, valamint alkalmazását a coaching során.
4. Pszichológiai coaching: munka az ügyfelek érzelmeivel. Itt ránézhetünk a józan ész és az érzelmek pszichológiai nézőpontjaira, az érzelmek alapvető jellemzőire. Külön foglalkozunk az érzelmi intelligenciával is: hogyan tudjuk támogatni az ügyfeleket a saját érzelmeik felismerésében és megértésében; az érzelmek kezelésében, és mi a szerepe ezen a területen a coachingnak. Milyen coachingbeavatkozások alkalmazhatók a kívánt érzelmek erősítésére – itt kapunk egy kiváló összefoglaló táblázatot is.
5. Pszichológiai coaching: személyiség, önbecsülés és változó sémák. Ebben a fejezetben feltérképezzük, milyen alapkérdések vannak a személyiségpszichológiában; milyen személyiségkoncepciók hasznosak egy coach számára; hogyan változik a személyiség a coaching során, vagyis a sémákkal végzett munka (aktuálisan működő sémák azonosítása, kétségbe vonása és újak felfedezése; az új séma gyakorlása). Felfedezhetjük, hogyan gondolkodunk önmagunkról, a saját sémáinkról és önbecsülésünkről: énsémák mint az információfeldolgozás eszközei; az önbecsülés és az énsémák megváltoztatásának lehetősége; és hogyan is zajlik mindez a coaching során. Kapunk egy munkalapot is, az erősségekre fókuszáló önreflexiós munkához.
Végül – a könyv utolsó, Függelék részében – sor kerül erre a nagyon fontos és kihívást jelentő témára is: Amikor a coaching nem segít, avagy: döntsük el, folytassuk-e a coachingot vagy küldjük máshová az ügyfelet... Nagyon lényeges kérdéseket boncolgat ez a fejezet: a coaching mélyebb szintjei és a coach szakértelmének korlátai; a potenciális coachingügyfelek minősítése; kapunk egy jó kis táblázatot a leendő ügyfelekre és a coach által hozott döntésekre példaként; és mi történik akkor, amikor nemet mondunk egy coachingszerződésre – hogyan tovább?
