Részlet a könyvből: A KÉPI LOGIKA (IMAGE-LOGIC) ALAPVONALAI Egy új logikai dedukciós - LD - bizonyítási módszer. A nyelvi és a matematikai jelrendszer egymástól különböző megismerési módozatok. Az előbbi túlnyomóan minőségi, az utóbbi pedig, túlnyomóan mennyiségi jelleggel bír. A második jelrendszert kombinálva az elsővel - itt már biológiai jelrendszerről van szó nevezetesen a nyelvi kifejezést a képi megismeréssel, bevezetve néhány újabb logikai módszert, hasonló „pontosságot" megismerési skálát lehet elérni. Sőt, mivel minőségi szinten vagyunk, tovább is lehel lépni mint a mennyiségi kalkulációkkal. A megismerési módozatoknak bizonyos érvényességi határaik vannak ételeik relatívak és csak bizonyos körülmények között érvényesek. Erre a megállapításra szintén az LD segítségével jutottunk. Az LD számos módszert foglal magába, és mint később látni fogjuk egyes részéi nem kimondottan a képi gondolkodásra alapozottak, a nyelvi mellett, mivel nevezet, ahol szükséges, kizárólag nyelvi módozatokat is. Mindenképp az egyszerűség elvéhez kell igazodnunk, és azt a módszer használnunk, mellyel a legkönnyebben dolgozhatunk bizonyos stabil struktúrái szintjén. Az igazoló, döntő tényező a körülményben, mindkét módszer esetében a megfigyelés és kísérlet, melynek eredménye viszont, ha nem vizsgáljuk több oldalról is alaposan, szintén megtéveszthet. A megközelítési módszerek közül két lehetséges eset adódik: vagy először a kísérletet végzem, majd erre valamilyen módszerrel ráépítem az elméletet, vagy fordítva; először az elméletet dolgozom ki, egyik vagy mindenik módszer kombinálásával, és utána majd a kísérlet dönti el a teória - nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy körülményünk közötti - érvényességét. Az LD lehetővé teszi a filozófikus gondolkodású egyén számára, hogy bonyolultabb jelképletek nélkül, az általános gondolkodásmechanizmushoz közelebb álló szó- és mondatképleteket választva, behatolhasson bizonyos, máig még csak a mennyiségi jelrendszereket használó és mennyiségi tudományágak „uralta" területekre is.