Mi a közös az agresszióban és az altruizmusban? Milyen testi adottságok predesztinálják a nőket a háziasszony-anya-szerető szerephármasra? Párhuzamok az orgazmus és a problémamegoldás között. Hogyan fogadunk be egy festményt, és mi határozza meg, hogy melyik művészeti alkotás tetszik és melyik nem? Ezekre és más köznapinak tűnő kérdésekre válaszol a szerző egy egyszerű, de ugyanakkor tudományos igénnyel megfogalmazott modell segítéségével. A kiadvány stílusa leginkább Mérő László ‘Észjárások’ című művéhez hasonlítható, amely egyszerre érdekes és tudományos alapokon nyugvó.

A könyv moduláris felépítésű: az első két fejezet a kutatóknak és gyakorló pszichológusoknak íródott, míg a könyv hátralévő része akár diákok számára is érthető és élvezhető. A populárisabb rész fejezetei lazán kapcsolódnak egymáshoz, így mindenki maga választhatja meg, hogy milyen sorrendben olvassa őket. A klinikusok és szakképzésre járó kollégák számára különösen vonzó lehet, hogy a könyvnek sikerül integrálnia a Magyarországon divatos – és sokszor ellentétesnek látott - kognitív ill. analitikus irányzatokat. Ennek jó példája, hogy könyv három központi fogalma közül kettő a Self és a kognitív séma.

A könyv szűkebb szakma részére készült kiadása (Academic Edition), amelyik az elméleti fejezeteket tartalmazza.
A könyv elkészítése során Pléh Csaba, Kulcsár Zsuzsanna és Csányi Vilmos reflexióit is felhasználta a szerző.

Néhány szó a szerzőről:
Fodor Miklós a Fazekas Mihály Gimnázium speciális matematika osztályában érettségizett 1994-ben. Ezt követően 1999-ben végzett az ELTE Pszichológia szakán, majd diplomát szerzett politika-elméletből és közgazdaságtanból. Az elmúlt 10 évben egy szervezeti tanácsadással és fejvadászattal foglalkozó céget irányít.