A gyermek- és serdülőkorban megjelenő magatartási problémák kezelése egyre nagyobb kihívások elé állítja a szülőket, a pedagógusokat és a gyerekekkel foglalkozó szakembereket. A magatartászavarok kezelésében újabb és újabb megközelítések jelennek meg, melyek többsége tartalmaz olyan elemeket, amelyek hasznosnak bizonyulnak a gyakorlatban dolgozó szakemberek számára. A magatartásproblémák megközelítésének legtöbb elmélete és intervenciós lehetőségei leginkább a külső okokból létrejövő zavarokra fókuszálnak, és kevésbé a súlyosabb tüneteket produkáló intrapszichés tényezők által meghatározott magatartásproblémákra. Igaz, ezek a magatartászavarok kisebb csoportját alkotják. A szocializációs és környezeti hiányokból kialakuló problémák hatékonyabban csökkenthetőek a szakemberek klasszikusnak számító eszköztárával. Azonban hiányos tudással rendelkezünk arról, hogy mi különbözteti meg a belső tényezők által kialakuló zavarokat, hogyan lehet elkülöníteni ezt a típust, és ami talán a legfontosabb, milyen speciális bánásmódot igényelnek ezek a gyerekek és fiatalok. Általánosságban megfogalmazhatjuk, hogy a fegyelmezési eszközök egy része beválik a magatartásproblémás gyerekeknél, a személyiségjellemzők által vezérelt eseteknél azonban ellenkező hatást is elérhetünk velük. Számos oka lehet, hogy a személyiségjegyek alapján alig különítették el a magatartásproblémás gyerekeket, kizárólag a viselkedéses megnyilvánulásaikból következtettek a problémára. Talán a legnagyobb ellenállást az okozta, hogy ezzel a szemlélettel a gyerekkorban megjelenő pszichopátiás jegyek meglétét valószínűsítjük.

Az utóbbi években a nemzetközi kutatásokban egyre növekvő számú vizsgálatot végeztek a gyermek- és serdülőkorban megjelenő pszichopátiás vonásokkal kapcsolatban. A gyermek- és serdülőkori pszichopata konstelláció magját a rideg/érzéketlen (R/É) vonások képezik, tehát ezek vizsgálata került a kutatások középpontjába. A vonások Sajátságos érzelmi (bűntudat hiánya, sekélyes érzelmek) és interperszonális stílust (proaktív agresszió, felelősségvállalás hiánya) jelentenek, melyek a korai életévekben jelennek meg és stabilak maradhatnak gyermek- és serdülőkorban. A rideg/érzéketlen vonások jelenléte meghatározza az agresszív, maga tartászavaros gyerekek egy alcsoportját, akikre a fegyelmezési módszerekkel szembeni ellenállás jellemző, és a vonások jelenléte rossz terápiás prognózist jelent.

A nemzetközi kutatások eredményei alátámasztják az R/É vonások vizsgálatának fontosságát és létjogosultságát, a vonások megjelenése és természete azonban eltérhet különböző országokban. A magyarországi iskolákban egyre gyakoribbá váló agresszió és magatartási problémák (Ivány, 2008; Fülöpné Böszörményi, 2003) további motivációt jelentettek számunkra, és az sem elhanyagolható tényező, hogy a pedagógusok folyamatosan jelzik az igényüket a problémás gyerekek megértésére és sikeresebb kezelésére.

A következőkben összefoglaljuk és értelmezzük az idegen nyelvű szakirodalom legfontosabb megállapításait. Szinte kizárólag idegen nyelvű anyagra támaszkodhattunk, és törekedtünk arra, hogy szorosan a közvetlen téma adekvát feldolgozását nyújtsuk, mivel ebben a témában kevés az elérhető magyar nyelvű szakmai anyag.