Szalonképes szenvedélybetegek

A munkamánia mint szenvedélybetegség csak a legutóbbi évtizedekben öltött tömeges méreteket. Szalonképességét az adja, hogy egészen odáig hajlamosak vagyunk szemet hunyni felette, amíg csupán az egyén személyiségjegyeit változtatja meg. Akkor válik elviselhetetlenné, amikor tönkreteszi a családi, baráti kapcsolatokat, sőt, legvégül magát a munkavégzést is hátrányosan befolyásolja. Barbara Killinger kanadai pszichológus szerint e szenvedély gyökerét a túlzott bizonyítási és sikervágyban kell keresni, hiszen meg kell felelni a társadalom, a gazdasági élet és a család elvárásainak. A szerzőnő aprólékosan leírja azokat a tapasztalatait, amelyeket a munkamániások terápiája során szerzett, részletesen elemzi a jelenség okait, végül pedig olyan megoldásokat ajánl, amelyekkel helyre lehet állítania belső lelki egyensúlyt, és önképzéssel rávezeti olvasóját arra az útra, amely egészségesebb életvezetést eredményez otthon és a munkahelyen egyaránt. Nem véletlenül hirdették úgy már az eredeti könyvet is, hogy "a társas kapcsolatok megmentésének kötelező olvasmánya." A munkamániának nincs egzakt mennyiségi kifejeződése, mint az alkoholfogyasztásnak vagy a dohányzásnak. Éppen ezért a könyv mindenkori olvasóját annak latolgatása tartja végig izgalomban, hogy a munkamánia jeleit milyen mértékben fedezi föl önmagán, avagy milyen meggyőződéssel tudja magától elhessegetni annak még a gondolatát is, hogy ő maga munkamániás volna.