Egy sokoldalú, tudományközi program elmélete, gyakorlata és eredményessége

A lelki egészség szolgálatának egyik világszerte elterjedt, újszerű megközelítése, modern módszere és cselekvő hálózata, a mentálhigiéné hazánkban is megtalálta apostolait és munkásait, kiépítette szervezeteit. Az elmúlt két évtizedben kialakult az intézményes szakemberképzés feltételrendszere. Tekintélyes számú humán értelmiségi, tanár, lelkész, orvos, jogász, szociális munkás stb. szerzett posztgraduális képzési formában mentálhigiénés képesítést, s vele olyan többlettudást, melyet szakmája gyakorlása közben tanítványai, betegei, gondozottjai, kliensei lelki egészsége javára használhat. Üdvözlendő, jó dolog ez, a társadalom fejlődésének egyik kézzelfogható jele. Könnyű belátni, hogy az egyes ember lelki egészségének szolgálata egyszersmind a közjó szolgálata. Azt persze nem gondolhatjuk, hogy az egészség egyúttal az emberi boldogságot is jelenti, azt azonban igen, hogy az egészséges lelkű emberek alkotta társadalom közelebb jár a boldog, elégedett élethez. A lelki egészség mindig is kényes, nehezen megtartható portéka volt. Sok jel mutat arra, hogy mai életünkben még több a veszélyeztető tényező. A posztmodern kor olyan omlásveszélyes, szakadékokkal teli úton vezeti gyermekét egész életén át, annyi Szkülla és Kharübdisz csábítását szabadítja rá, hogy talán még a régmúlt zord időknél is jobban kockára teszi testi és lelki egészségét. Nem lehet eléggé méltányolnunk és megbecsülnünk azok munkáját, akik az emberrel értő módon foglalkozva csökkentik e körülmények káros hatásait, akik segítenek a majdnem védtelen léleknek kivédeni a rá leselkedő veszélyeket. Különös dolog, hogy ellenőrizhető, beváltott ígéretei ellenére még a társadalom műveltebb felében sem terjed a mentálhigiéné jó híre oly gyorsan, mint szükséges lenne s mint ahogyan lehetne. Szellemet, erkölcsöt, erőt egyesíts! – hirdeti a TF* nevelői koncepcióját a kar kék zászlaja. Ez a jelmondat híven kifejezi az alapítóknak azt a szándékát, hogy az európai pedagógiai hagyomány érvényesüljön a sportszakember képzés hazai gyakorlatában. Itt is úgy gondolták tehát, ahogyan Pestalozzi képszerűen megfogalmazta: a fej, a szív és a kéz művelése teszi lehetővé a teljes ember nevelését. Érvényesült is ez az elv a Testnevelési Főiskola, s később az Egyetem pedagógiai gyakorlatában. Nem csupán ünnepi megnyilatkozásokban és hivatalos dokumentumokban hangoztatták a mindenkori vezetők, hogy az Alkotás utcában nem puszta muszklinövelés, állóképesség- és gyorsaságfejlesztés folyik, hanem a lélek művelése, az értelem fényesítése is. E hagyomány azonban nem bizonyult elég jó útmutatásnak, amikor – hozzávetőleg egy évtizeddel ezelőtt – a mentálhigiéné szakcsoport, a jelenlegi intézet elődje ésszerű döntés eredményeképpen a TF-re került. Sokan gyanakodva fogadták a lélek egészségének új szemléletű szakembereit. Úgy vélték, hogy a testkultúra szellemi fellegvárának tekintett egyetemtől idegen az, amivel ez az új csapat foglalkozik. Ma már egyre fogynak azok, akik téves döntésnek tartják az egykori befogadó gesztust, hiszen nekik is tudniuk kell, hogy – Illyés Gyulával szólva – „…nem vagyunk csupán agyag s anyag”. S azt is tudniuk kell, hogy a testnevelő tanár sikeresebb lehet az iskolában, az edző hatékonyabb a sportpályán, ha mentálhigiénés többlettudással foglalkozik tanítványaival. A Mentálhigiéné Intézet vezetője, Tomcsányi Teodóra által szerkesztett (s az egyes tanulmányokat szerzőként is jegyzett) tanulmánykötet, mely címében a Semmelweis Egyetemen folyó mentálhigiénés képzés bemutatását ígéri, nekik is szól. Ebből a tanulmánykötetből ugyanis számukra is meggyőző módon kiderül ez. Mint ahogy az is, hogy itt, a Testnevelési és Sporttudományi Karon építhető be a leghitelesebben és a legmeggyőzőbben a lelkész, az orvos, a jogász emberrel-lélekkel kapcsolatos gondolkodásába és érzelmeibe a meggyőződés, hogy a sport a lélek védelmének és alakításának semmi mással nem helyettesíthető fontos eszköze. Természetesen azokhoz is szól ez a könyv, akik nyílt szívvel és értő módon fogadták az újat. Ők a leghitelesebb szakértő kalauzolásával eddigi tapasztalataiknál mélyebbre láthatnak a lelki egészség problémavilágában, megismerhetik a képzés céljait, menetét, fontosabb stúdiumait, módszereit s eredményeit. A kötet címéből és a tartalomnak e vázlatos felsorolásából is kiderülhet, hogy pedagógiai könyvet tart kezében az olvasó. Ismerve az ilyen művek többnyire igen mérsékelt közönségsikerét, nyomban hozzáfűzném, hogy igényes, színvonalas pedagógiai könyvet, mely izgalmas szellemi kalandot jelenthet olvasójának. Mi a titka e könyvnek, mi emeli a neveléstudományi munkák legjobbjainak sorába? Mindenekelőtt a következetesen érvényesített tudományos igényesség. Erénye, hogy nagyvonalúan lemond a felesleges kitérők tudálékosságra lehetőséget adó kalandjairól, következetesen tárgyánál maradva halad végig a leglényegesebb problémákon. Kényes feladatoktól sem riad vissza, például a képzés eredményességvizsgálatából is bemutat néhány érdekes és meggyőző tényt. A projektépítéssel és a projektkutatással kapcsolatos tanulmányok olyan tapasztalatanyagot elemeznek, mely a mentálhigiénés szakemberképzés iránt kevésbé érdeklődők kíváncsiságát is fölkeltheti, hiszen itt a pedagógiai munka valóban új távlatokat kínáló, mindenütt sikerrel alkalmazható módszeréről, eszközéről van szó. Ez a munka példát mutat arra, hogy egy pedagógiai témájú kötetben miképpen lehet silány kompromisszumok nélkül kielégíteni a tudományos igényesség és az érdekesség, az olvasmányosság egyszerre szolgálandó követelményeit. Ezért ajánlhatom mindenkinek, a mentálhigiéné iránt érdeklődőknek éppúgy, mint azoknak, akik kevésbé vonzódnak ugyan a lélek egészségvédelmének témájához, de szívesen eltanulnák az egyetemi képzés szakszerű elemzésének titkát.
Gombocz János

Az eredeti könyv anyaga pdf állományban található meg a CD lemezen. Az e-könyv formátum megjelenéséig így, fizikai adathordozón vásárolhatja meg boltunkban vagy kiszállítással.