Buda Béla: Mentálhigiéné tanulmánygyűjtemény (e-könyv)
Kiadó | Animula Kiadó |
Kiadási év | 2018 / 1994 |
Kapható | Készleten |
Teljes ár | 1 500.- Ft |
Címkék: mentálhigiéne
A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetületei
Tanulmánygyűjtemény
Tudományos ismereteink ma még nem elegendőek ahhoz, hogy a mentálhigiéné és a lelki egészségmegőrzés perspektíváiról és módszereiről átfogó és megbízható képünk legyen. A gyakorlat ugyan rendkívül színes és sokrétű, ám egyelőre bizonytalan, mi a hatékony, mi a járható út, és mi a szakemberek jóindulatú vágyfantáziája vagy netán a költséges kísérlet lehetőségét szolgáló művi ideológia. Ugyanakkor a magyar szakmai köztudatban a mentálhigiéné úgy él, mint valami tisztázott praxis, amely máshol van és virágzik, nálunk nincs, vagy nagyon hiányos. Legtöbbször mentálhigiénén a pszichoterápiás szolgáltatások kiterjedt hálózatát értik, vagy a személyiségfejlesztő módszerek széltében történő alkalmazását még betegségtudattal nem rendelkező emberek között. Máskor gyermekkori, iskolai preventív foglalkozásokra gondolnak, készségekre és ismeretekre, amelyeket a fiatalokkal kell elsajátíttatni, hogy majd ezek védjék őket a betegségektől. Vannak szakemberek, akik a pszichiátriai és pszichoterápiás ismeretterjesztés intenzív működését tekintik úgy, mint a mentálhigiénés helyzet javulásának zálogát. Humanisztikus pszichiátriai ellátást, pszichoszomatikus és holisztikus, ill. betegcentrikus szemléletet a gyógyításban közösségi ellátást és rehabilitációt a pszichés betegek számára stb. vélnek mások mentálhigiénének. A mentálhigiéné magában foglalja mindezeket, de mégis más és több, valami sajátos, habár sehol sem kodifikálták még, és egyelőre nem alakult ki vele kapcsolatosan egységes és megállapodásos meghatározás. Megítélésem szerint alakuló, szerveződő szemlélet és elméletrendszer interdiszciplináris közelítésmód, amely a pszichés működészavarok megelőzési lehetőségeire és az egészséges lélektani folyamatok és személyközi kölcsönhatások fejlesztésére vonatkozik, ill. társadalmi gyakorlat, amely intézmények, szervezetek, embercsoportok – magukat egészségesnek érző emberek – mozgósítására és megváltoztatására irányul. Szemlélet, elmélet, tudományos megalapozottságú kell legyen, így válik el a mentálhigiéné a természet alternatív medicina, a misztikus és karizmatikus tanok és mozgalmak világától, amelyek ugyancsak a terápiás hatást, a megelőzést, a személyiség kiteljesedését hirdetik, de hitre és ősi empíriára, vagyis egyes megfigyelésekre és érzelmileg színezett tapasztalatokra támaszkodnak. A magam részéről nagy hangsúlyt helyeznék az interdiszciplináris jelzőre. A pszichiátria és a pszichoterápia mentálhigiénés elégtelenségének érzése vitt a kulturális és filozófiai antropológia, a szociológia, a társaslélektan, a kommunikációelmélet felé, mert úgy éreztem, hogy ezek nélkül nem lehetséges megérteni, mit lehet tenni a lelki betegségek és zavarok társadalmi méretű befolyásolása érdekében. Így sejlett fel előttem az ismeretek és összefüggések különös új mátrixa, amit fiatal orvos korom óta próbáltam megragadni és leírni. Most, harminc év írásait kézbe véve meglepődve látom, micsoda sajátos kaland, utazás volt ennek az érdeklődésnek, keresésnek eredménye, és mennyire összeáll most a sok mozaikkocka amit egy-egy cikkel, könyvfejezettel megalkottam. A „puzzle” még mindig nem teljes, de a meglévő kis képecskék már összeadják a főbb körvonalakat. Ezért határoztam el a tanulmányok, kis írások összeválogatását, szerkezetbe vonását és közlését. Talán másokat is serkent, ha ezek a körvonalak láthatóvá válnak, ha megfelelő érvelés segítségével kidolgozódik a konceptuális háló, amely a lelki egészség megőrzésével kapcsolatos és cselekvésünket irányíthatja. Évtizedek távlatából meglepődve kell érzékeljem a megelőzés, a gyógyítás konvencionális keretein túli lelki hatásmódok, a betegségtanokkal szembeni bizalmatlanság kérdései foglalkoztattak, bármit is nyílt alkalmam írni. Mint Ovidius, akinek minden mondanivalójából vers lett („Sponte sua carmen numeros veniebat ad aptos, et quidquid temptaban dicere, versus erat”), az én mondanivalóimból is valamiképpen mentálhigiénés szempont bontakozott ki. Akkor is így volt ez, ha népszerűsítő írást vállaltam, vagy éppen publicisztikai írást kértek tőlem. Eleve ilyen igény volt persze a kérések mögött is hiszen mi másért kértek volna tőlem elmeorvostól, pszichoterapeutától írást, mint a társadalmi relevancia igényével, és én is csak arra mondtam igent, amire indíttatást éreztem, és ami e „deviáns” (vagyis kollégáim szokott mentalitásától eltérő) érdeklődésemhez illett. Most úgy látom, írásaim szinte lefedték a mentálhigiéné nagy problémakörét, és ahol a témakör jelentőségéhez képest kevés munkám jelent meg, ott van nagy és hozzáférhető hazai és külföldi szakirodalom, mg amit én próbáltam megfogalmazni az nálunk leginkább ismeretlen olt, és nemzetközileg is tisztázatlan és vitatott. Az összefüggő képhez most csak az kellett, hogy ezeket az írásokat valamilyen rendszerbe helyezzem. A rendszer nem könnyen állt össze, de érdekes módon nem okozott gondot az, hogy az egyes írások mikor íródtak. Az olvasó látni fogja, nincs köztük ellentmondás, láthatatlan fogalmi és kontextuális szálak kötik össze őket, egymást kiegészítik és értelmezik, mutatva azt, amit mindig éreztem: a jelenségek feltárását és mélyebb megértését szolgálják ezek az írások, nem egyszerűen közreadását annak, amit tudok. A keresés szándéka íratta meg velem ezeket tanulmányokat, és ilyen vonatkozásban szinte önmagamnak írtam őket miközben megpróbáltam velük meggyőzni, befolyásolni azt a néhány kollégát, más tudományban dolgozó szakembert vagy művelt laikust, akit ezek a gondolatok egyáltalán érdekeltek. Különösebb visszhangot a maga idejében egyik itt közölt írásom sem váltott ki, de mindegyik azért beváltott valami reményt, néhány értelmes reflexiót, vitatkozó vagy kritikus észrevételt hozott, és ezzel motivált, hogy ne utasítsam el a következő felkérést sem. Úgy érzem, így együtt, a jelenlegi szerkezeti kapcsolatokban talán önmagukért beszélnek és együtt konzisztens, kongruens a mondanivalójuk. Az olvasó jóindulatára bízom tehát őket. A szerkezet, úgy hiszem, bizonyos magyarázatra szorul. Látszólag ellentmondásos a nagyon elvont, néha bölcseleti vagy szinte metateoretikus elvonatkoztatási szint és a teljes népszerűsítés viszonya. Holott szerintem éppen ezek az antipólusok teszik, tehetik igazán érthetővé a nem szokványos, nem konvencionális szemléletet, látásmódot. Ugyanígy ellentmondásosnak tűnhet, hogy a fejezetek között kongresszusi beszámolók, sőt könyvismertetések is vannak. Pedig itt is egyszerű gondolat vezetett. Ha már a mentálhigiéné átfogó monográfiáját nem tudom megírni (nemcsak a témakör említett ontológiai tisztázatlanságai és belső kiforratlanságai miatt, de az ehhez szükséges szintézishez nincs időm „otiumom”), ne maradjanak ki egyes fontos területek, legyen legalább néhány utalás rájuk. De még mást is szerettem volna kifejezni. Állást akartam foglalni a nálunk ma lassan divattá váló „eredetieskedéssel” szemben. Az olvasásnak, tájékozódásnak, elméleti munkának, ismereti összegezésnek kevés a becsülete, ehelyett vizsgálat, kutatás, kísérlet a cél, amely nemcsak azért nem sikerülhet igazán, mert nálunk hiányzik a megfelelő anyagi háttér, az infrastruktúra, a társadalmi fogadóközeg, hanem azért is, mert tárgykörünkben, most jelesül a mentálhigiénében alapkoncepciók, alapkategóriák szorulnak még felismerésre és kimunkálásra. Így a matematikai apparátus még üresen jár, az eredmények nem vonatkoznak semmire, a következtetések távol vannak a gyakorlati valóságtól. Ilyen helyzetben egy-egy mérföldkő jellegű szakkönyv, amely vagy elvi tisztázó értékű, vagy számunkra nem eléggé ismert társadalmi gyakorlatot mutat be mint egy-egy vizsgálat vagy kutatás. A tudománynak éppen az ismeretek közössége a lényege, és publikációk özönében főleg az integráció hiánya jelent gondot, emiatt „fedezzük fel” amit mások, másutt már tudnak. Ma Magyarországon a pszichoterápia fejlődése látványos, egyfajta „psychoboom” bontakozik ki, és ebben egyfajta jelszó, értékképzet, irányadó fény a mentálhigiéné fogalma. A megelőzés és a személyiségfejlesztés az egészséges és védő vagy serkentő emberi kapcsolatok, közösségi és szervezeti viszonyok iránti igény növekszik. Bizonyos, hogy a következő években fejlődésnek indul a tényleges mentálhigiénés gyakorlat is. Ehhez kíván ez a tanulmánygyűjtemény is segítséget adni.
Ez a termék e-könyv; amennyiben bankkártyával fizet, a vásárlás után azonnal megtekintheti a könyvet. Más fizetési módoknál az összeg hozzánk való beérkezése után (kb. 1 nap) érheti el. Az oldalunkon belépve a fiókjába az E-könyveim pont alatt (képernyő jobb felső sarkában) találja a már megvásárolt e-könyveit, kétféle formátumban:
Amennyiben kizárólag E-könyvet rendel, a szállítási módnál a Személyes átvétel-t válassza (hogy ne kerüljön felszámításra szállítási költség)!
Kategória | Mentálhigiéné, szociális munka |
Sorozat | Animula Digitális könyvtár |
Oldalszám | 520 |
ISBN | 963 408 039 1 |
Az e-book teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll.
A Kiadó fenntart minden további feldolgozással és/vagy terjesztéssel kapcsolatos jogot. Előzetes írásos hozzájárulás nélkül tilos a dokumentum egészének vagy részeinek feldolgozása, másolása és értékesítése. A jogosulatlan felhasználás büntető- és polgári jogi következményeket von maga után. Kivételek (amennyiben nem kerül továbbadásra és nem célja a haszonszerzés):
- bármely eszközön, bármely háztartásban élő családtag olvashatja
- konvertálhatja más formátumba, hogy saját elektronikus eszközén meg tudja tekinteni
- készíthet biztonsági másolatot
- használhatja képzési vagy tudományos célokra, szemléltető anyagként
- idézhet a műből a szükséges hivatkozásokkal (forrásmegjelölés)
A termék megvásárlásával elfogadja, hogy abban a további felhasználás nyomon követésére alkalmas jelöléseket helyezünk el. Illegális felhasználás esetén a kárigényt a beazonosított vevő felé nyújtjuk be, ezért javasoljuk, hogy ne adja át másnak!
Ha ismerőse, évfolyamtársa, kollégája nem engedheti meg magának a könyv megvásárlását, keressen meg minket, találunk számára megfelelő legális megoldást!
Előszó
I. A LELKI EGÉSZSÉG ÉS FEJLESZTÉSE
1. A lelki egészség a modern társadalomban 7
2. A mentálhigiéné és fejlesztésének lehetőségei hazánkban 11
3. A mentálhigiéné fejlesztésének lehetőségei, különös tekintettel a szociálpolitika hálózatára 13
II. LÉLEKTANI ANTROPOLÓGIAI ALAPOK
4. A lélek európaisága 16
5. A szeretet – a lélektan szempontjából 16
6. A gyűlölet lélektani antropológiája (vitaindító) 18
7. Morál és a társadalomtudományok emberképe (A lélektani és szociológiai antropológia körvonalai) 19
8. Az agresszió megértésének pszichológiai korlátai
III. TÁRSADALOMTUDOMÁNY SZEMLÉLETI ALAPOK
9. A módszerek problémája a szociál- és szervezetpszichológiában 27
10. A minősítés problémája a devianciakutatásban 30
IV. AZ IDENTITÁS ÉS AZ AZONOSSÁGTUDAT GONDJAI
11. Az identitásfogalom a szociálpszichológiában 34
12. Identitásproblémák a Kárpát–medencében 35
13. A magyar azonosságtudat dilemmái 37
14. A honvágy 38
V. A KÖZÖSSÉG SZEREPE
15. A közösség pszichológiai jelentősége 40
16. A közösség gyógyító ereje 43
VI. MUNKAHELY ÉS LELKI EGÉSZSÉG
17. A munkahely mentálhigiénéje 45
18. Munkahely és mentálhigiéné
VII. MUNKAHELY, VEZETÉS, MENTÁLHIGIÉNÉ
19. A vezetés pszichológiája – avagy a pszichológiai vezetés 53
20. Kommunikáció az üzemi szervezetekben 55
21. Empátia a vezetésben 59
22. A pszichoszomatikus betegségek és a vezetés 62
VIII. EGÉSZSÉGÜGY, PREVENCIÓ, LELKI EGÉSZSÉGVÉDELEM
23. Prevenció, egészségnevelés és egészségmegőrzés a mozgásszervi betegségekben 66
24. A prevenciós tevékenység alapítványi támogatásának lehetőségei az egészségügyben 67
IX. ISKOLA – MEGELŐZÉS – LELKI EGÉSZSÉG
25. Pedagógus, iskola, egészség 73
26. Emlékezés a régi iskolára 75
X. SPORT ÉS MENTÁLHIGIÉNÉ
27. A sportmentálhigiéné koncepciója 76
28. A doppinghasználat pszichológiája 81
XI. AZ ÖNISMERET ÉS FEJLESZTÉSE
29. Az önismeret problémája a mai társadalomban 84
30. Tréningcsoportok, személyiségfejlesztő csoportok és felhasználási területeik 87
XII. ÖREGSÉG ÉS LELKI EGÉSZSÉG
31. Öregség és társadalom 95
32. Személyiség és emberi kapcsolatok az öregkorban 98
XIII. A HALDOKLÁS ÉS A HALÁL MENTÁLHIGIÉNÉS ASPEKTUSAI
33. A halál és a haldoklás szociálpszichológiai jelenségei 104
34. Az euthanasia dilemmái 108
XIV. ALKALMAZÁSI TERÜLETEK
35. Kell-e reformálni a családot? 112
36. A biztosítás és a pszichológia 113
37. Koncepcióvázlat egy biztosítótársaság részére 115
38. Tézisek a pszichiátria és tömegkommunikáció kérdésköréhez 116
XV. BESZÁMOLÓK ÉS RECENZIÓK
A krízisintervenció elmélete és gyakorlata a mentálhigiénében 117
Önsegítő csoportok támogatása Európában 118
Michael Banton: A szerepek 119
R. L. Kahn, D. M. Wolf, R. P. Quinn, J. D. Snoek: Szervezeti stressz 119
W. Gordon Lawrence (ed.): Az egyéni és a szervezeti hatások vizsgálata 121
Aires Gameiro: Novos Horizontes da Viuvez. 122
Ralph Earle, Gregory Crow: Lonely All the Time 122
A pszichogén megbetegedések arányairól, 123
Az önsegítő csoportok 123
Rachel Jenkins, Dinah Warman (eds.): Promoting Mental Health Policies in the Workplace 124