A címével jaspersi reminiszcenciákat keltő kötet szintézise egyrészt eddigi írott életművének, másrészt az általa követett és művelt irányzatoknak és módszereknek: a mélylélektannak, a daseinanalízisnek, a fenomenológiai álomelemzésnek és a pszichobiográfiának.

A munkát mindenképp hiánypótlónak kell tartanunk a hazai „pszicho-tudományok” piacán. Hiszen az általa közvetített szemléletmód – az egzisztenciális megközelítés – nem tartozik a legismertebb és legkönnyebben befogadható irányzatok közé, fajsúlyos tematikája nem tud (de nem is akar) versenyre kelni a „pozitív” és „boldogságkereső” pszichológiákkal, amelyek kézzelfogható, gyors „technikák” alkalmazásától várják a kliensek állapotának javulását. Pedig az egzisztenciális irányzatok, és leginkább a heideggeri és husserli filozófiára, illetve a mélylélektanra épülő daseinanalízis (melynek Krékits József ez idáig az egyetlen hazai kiképző terapeutája) olyan kérdéseket feszegetnek, és olyan összefüggésekre mutatnak rá, amelyek megkerülhetetlen részét képezik nemcsak a terápiás eseteknek, de az általában vett emberi létezésnek, mindennapjainknak is. Ezekkel a dimenziókkal: az értelem, az idő, a halandóság, a szabadság vagy a választás kérdéseivel élete során így vagy úgy mindenkinek szembe kell néznie, és valamiféle „választ” kell adnia azokra.

Kőváry Zoltán