„A szerkesztők szeretnék kifejezni hálájukat a Sigmund Freud Archívumnak, mert nem tartotta eléggé jelentősnek ezt a kéziratot ahhoz, hogy hét lakat alatt tartsa, és így egyáltalán nem gördített akadályt az elé, hogy századunk olvasói számára elérhetővé váljék.” (James Hillmann és Charles Boer)

„A szakácskönyvi olvasat mellett biztosan lehet ezt a munkát olvasni

1. gasztronómia-történetként,
2. kultúrtörténetként,
3. kultúrakritikaként,
4. pszichológiatörténetként,
5. pszichoanalízis-történetként,
6. pszichoanalízis-kritikaként,
7. pamfletként vagy paródiaként,
8. egy hosszúra nyúló zsidó viccként és
9. szépirodalmi alkotásként is.” (Hárs György Péter)

„Öröm! Gyönyör! Élvezet! … Köztudomású, hogy a századforduló előtt, amikor még éppen csak a negyvenes éveimet tapostam, már lemondtam a szexuális örömökről. A sors mégis további negyven évvel halasztotta a halálomat. Miben lehetett ekkor tehát élvezetet lelni?

…Igen, Erósz az élet alapelve; mégis nem lehetséges-e, hogy az erotikum eredendő szerveződése orális – és az utolsó vacsora révén az is marad?” (Részlet a bevezetőből.)

Ezt a könyvet lehet olvasni gasztronómiatörténetként, kultúrakritikaként, pszichológia- pszichoanalízistörténetként, paródiaként, egy hosszúra nyúló zsidó viccként és szépirodalmi alkotásként is.