A Freud-Ferenczi levelezés utolsó félkötete az 1925-től Ferenczi haláláig, 1933-ig írott leveleket foglalja magába. Ebben az időszakban születnek Ferenczi fontos pszichoanalízis-elméleti és -technikai írásai, amelyek már a maguk idejében is heves vitákat váltottak ki, így többek között a "Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között" című tanulmány. Freud ebben a periódusban elsősorban a pszichoanalitikus elmélet újrafogalmazásával, a női szexualitás problémáival, valamint történeti, vallási és kultúrakritikai témákkal foglalkozik. Ekkor születnek olyan nevezetes művei, mint például a Rossz közérzet a kultúrában és az Egy illúzió jövője.

Freud és Ferenczi ebben az utolsó szakaszban már ritkábban levelezett egymással, mivel kapcsolatukban feszültségek keletkeztek. Az elhidegülés ellenére e levelekből is az derül ki, hogy barátságuk mindkettőjük számára mind szakmai, mind személyes szempontból lényegi és meghatározó jelentőségű volt. A feszültségek feloldását Ferenczi korai halála akadályozta meg.