Tartalom

Bevezető 5

R. Dallos, H. Procter: A családi folyamatok interakcionális szemlélete 7

Az interakcionalitás elemi ismeretei 9

A rendszerfogalom · Homeosztázis és szabályok

A diádikus viszony 19

Szimmetrikus és komplementer viszonyok · Hierarchia · A pszichológiai távolság ·Pszichológiai határok · A diádok elemzésének korlátai

A triádok 23

A szövetség és koalíció fogalma · A triád hierarchiája · Határok és alrendszerek

Családi életciklusok 27

Az életciklus változásai · Ceremóniák és rituálék

A konstrukciós elmélet és a változás 31

A családi konstrukciók rendszere · Reflexivitás · A változás létrejötte a családokban · Összegzés

Interaktív családterápia 38

„Probléma vagy nehézség” · Az első lépés: a vizsgálat · A terápiás folyamat: tudományos hipotézisalkotás · Átfogalmazás és pozitív konnotáció · A „belátás” kérdése · Újrastrukturálás · A paradox intervenció · Közvetlen (élő) szupervízió · Privát vagy nyilvános-e a családterápia · Egy esettanulmány

Záró megjegyzések 50

M. Selvini-Palazzoli, L. Boscolo, G. Cecchin és G. Prata: Hipotézis-készítés, cirkularitás és neutralitás: a családterápiás ülés vezetésének három vezérelve 53

Hipotézis-készítés · Általános definíció · Funkcionális értéke a családi interjúban · Hipotézis, információ és negatív entrópia · A hipotézis rendszerezettsége · Rendszerszemlélet/cirkularitás · Az információgyűjtés egyéb módjai · A megfigyelési terület fokozatos növelése · Neutralitás

G. Cecchin: A milánói alapelvek – újra átgondolva 67

A neutralitás elve · Az esztétikai elv · Felelősség és szociális kontroll · A neutralitás hiányának tünetei · Hipotézis-készítés · Rendszerszemlélet (cirkularitás)

K. Tomm: Az interventív (beavatkozó) interjúzás

I. Stratégia-készítés: a terapeuta 4. vezérelve 75

Bevezetés · Egy negyedik vezérelv szükségessége · A három milánói alapelv részleges átfogalmazása · A hozzáállások stratégiás használata

II. Reflexív kérdezés az interventív interjúban 86

Bevezetés · Egy elméleti megfontolás · Reflexív kérdéstípusok · Záró megjegyzések

III. Mikor tegyünk fel oknyomozó, cirkuláris, stratégiás vagy reflexív kérdéseket? (Kérdezési típusok az interjúban) 101

A kezelő szándékai és előfeltevései · A kérdések négy főbb típusa ... A különféle kérdések hatásai · Összegzés

P. Penn: Az „előrecsatolás” technikája: jövőre irányuló kérdések, jövő-tervezés 118

A pozitív átfogalmazás · Alternatívák · A családi szisztéma változásának menete A premissza fogalma · Fejlődéssel kapcsolatos premiszszák · Három példa a fejlődési premisszára alapozott intervencióra · Jövőtervezés a családban, ha az egyik családtag krónikus beteg

H. Jenkins: Változást okozó krízisek – egy közös vonás a családterápiákban 133

Bevezetés · Patterns Which Connect · A változás folyamatának lépései A terápia folyamatának mozzanatai · Hogyan provokálnak krízist a különböző családterápiás iskolákban · Megbeszélés

M. Selvini-Palazzoli, L. Boscolo, G. Cecchin és G. Prata: A családterápiát ajánló személy problémája 142

Melyik küldő a leggyanúsabb? · Mikor gyanakodhatunk a család viselkedése alapján? · Mit tehetünk? · Következtetések

Családterápiás kifejezések fordítása 151

Tisztelt Olvasó!

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet Pszichoterápiás Ambulanciáján működő családterápiás szeminárium tagjai körében vetődött fel – s vajon hány munkacsoportban és szűk körnek fordító kollégában már korábban is –, hogy a referált anyagokat szélesebb körben is hozzáférhetővé kellene tenni. A szerkesztésre vállalkozók elsődleges szempontja mégsem csak az volt, hogy sajnálták a referátumok elkészítésére fordított energiát kárba veszni. Még csak az a nagyon is gyakorlati célú remény sem, hogy a szélesebb körű publikálással való „fenyegetés” talán visszahat az anyagok összeállításának színvonalára, és tán a lelkesedést sem apasztja le olyan gyorsan a fordítás rabszolgamunkája.

Az „elkövetők” talán leginkább arra a Buda Bélától olvasott (vagy hallott?) megjegyzésre hivatkozhatnak mentségül, mely szerint egy új szemléletmód, tudomány csak akkor válik a gyakorlat és a gondolkodás integráns részévé, ha bőséges szakirodalom férhető hozzá művelői anyanyelvén – ha nem kényszerülünk idegen terminusok használatára, és sok-sok próbálkozás után csiszolt magyarsággal is tudunk fogalmazni „családterápiásan”.

Ez a magyarázat arra, hogy a kötet végén összeállítottunk egy kis szószedetet. Az itt közölteket csak szerény javaslatnak tekintjük – és kérjük, más is csak annak tekintse. Nem törekedtünk Kazinczy babérjaira, és örömmel fogadunk minden kritikát, javaslatot, minél találóbb és használhatóbb magyar kifejezések felvetésével.

Negyedik szempontunkat valószínűleg ez az egy válogatás messze nem teljesíti. Szerettünk volna olyan irodalmi vezérfonalat adni, melynek mentén minden pszichiáter eljuthat a családterápiás elvek és gyakorlat megértéséig.

Sajnálatosan a téma, és maga a terápiás gyakorlat is annyira összetett, hogy ehhez vagy nagyon nagy fordítási anyagból kellett volna válogatni, vagy a fordítások összevárása igényelt volna túl sok időt. Ezért végül egy családterápiás olvasókönyv-sorozat összeállítása mellett voksoltunk, ennek első kötetét tartja kezében az olvasó. Remélhetőleg, hamarosan követi ezt az elsőt a többi is, s talán nem marad hatástalan a családterápiás gyakorlat (és oktatás) színvonalára sem.

Rendkívüli hálával tartozunk Hugh Jenkinsnek, a londoni Institute of Family Therapy igazgatójának, aki fáradtságot nem ismerve vezette a Pszichoterápiás Ambulancián működő kiképző szemináriumot, és aki a kötetben szereplő korszerű szemléletű anyagok többségére felhívta figyelmünket. Külön megköszönjük a fordítók munkáját, különös tekintettel arra, hogy vállalkozásunk nem profit orientált: egyedüli célja egy különlegesen hatékony pszichoterápiás megközelítés elveinek és gyakorlatának elterjesztése, s áttételesen a jelen s jövendő klienseink haszna.

Budapest, 1990. március

A szerkesztők