Az elhárító mechanizmusok működése S. Freud 1923-ban közölt ún. strukturális modelljében kap részletes kibontást: eszerint ezek a folyamatok a személyiség három ereje, a gyermeki vágyak kielégítésére törő ösztönén és a morális tiltást képviselő felettesén érvényesülése közötti küzdelemben közvetítő cselekvő én kompromisszumos stratégiáját, a külvilághoz igazodást segítik, ám sokszor kényelmetlen tünetekhez, a működés leromlásához vezetnek. Ezen felismerés ellenére a korai pszichoanalízis fő fókusza az ösztönén-késztetésekre, illetve tudatossá tételükre irányult. Ezen a korabeli irányultságon fordított hatalmasat Anna Freud (1895-1982), a Mester odaadó lánya és a gyermekanalízis úttörője. Döntő kezeléstechnikai felismerése az volt, hogy a pszichés konfliktus fő frontja nem a tudattalan késztetések és a tudatos elhárítások között húzodik – mint ahogyan azt az 1930-as évekig általánosan vélték –, hanem a három én-rész között. Ebből következik, hogy az analízisben elsősorban nem az ösztönkésztetések tudatossá tételén kell dolgozni, hanem a páciens egójának olyan (sokszor sokszorosan rejtett) gondolkodásmódjait kell kutatni, amelyek bonyolult (nem tudatos) elhárító műveletekkel az elfojtott késztetéseket folyamatosan a páciens felismerésén kívül tartják. Az analitikusnak tehát nem kell arra várnia, míg a szabad képzettársítás elakad, hanem tevékenyen kell kutatnia az asszociációkon belüli finom elhárító műveleteket, melyek megalkuvásra késztetik vagy más módon torzítják a páciens gondolkodását. Azaz, a kezelés során az én tudaton kívüli működéseire kell összpontosítani. „Az én és az elhárító mechanizmusok” nemcsak a pszichoanalitikus kezelés egyik legfontosabb „harcászati” kézikönyve – ismerete nélkülözhetetlen minden olyan segítő foglalkozásban, ahol a páciens és a gyógyító párbeszéde fontos.
A Pszichoterápia klasszikusai sorozat tagja.
| Kategória |
Analízis / Dinamikus terápia |
| Sorozat |
A pszichoterápia klasszikusai (ANIMULA) |
| Méret |
A5 |
| Oldalszám |
124 |
| Borító |
kartonált |
| ISBN |
978 963 975 123 1 |
Előszó
I. RÉSZ - AZ ELHÁRÍTÓ MECHANIZMUSOK ELMÉLETE
1. fejezet. A megfigyelés színtere – az én
- A pszichoanalízis definíciója
- Az ösztönén, az én és a felettesén észlelése az önmegfigyelés során
- Az én mint megfigyelő
- Az ösztönén és én támadásai mint a megfigyelés tárgya
2. fejezet. Az analitikus technika alkalmazása a lelki instanciák tanulmányozásában
- A preanalitikus időszak hipnózistechnikája
- A szabad asszociáció
- Álomfejtés
- Szimbólumértelmezés
- Elvétések
- Áttétel
- A libidinális impulzusok áttétele
- Az elhárítás áttétele
- Megcselekvés az áttételben
- Az ösztönén és az én analízise közötti kapcsolat
- Az analitikus technika egyoldalúsága és az ezzel járó nehézségek
3. fejezet. Az analízis tárgya: az én elhárító működései
- Az én viszonya az analitikus módszerhez
- Ellenállás képében megjelenő ösztönelhárítás
- Az érzelmek elhárítása
- Folyamatos elhárítások
- Tünetképzés
- Az analitikus technika és az ösztönökkel és affektusokkal szembeni védekezés
4. fejezet. Az elhárító mechanizmusok
- A pszichoanalitikus elmélet és az elhárító mechanizmusok
- Az egyedi esetekben, a különböző mechanizmusokkal elért eredmények összehasonlítása
- Időrendi besorolásra tett javaslat
5. fejezet. Az elhárító folyamatok igazodása a szorongás és veszély forrásához
- Az ösztönökkel szembeni védekezések motívumai
- Az ösztönelhárítás további motívumai
- Az érzelmek elhárításának motívumai
- Következtetéseink igazolása az analitikus gyakorlatban
- A pszichoanalitikus terápiát érintő megfontolások
II. RÉSZ - PÉLDÁK AZ OBJEKTÍV KÍN ÉS AZ OBJEKTÍV VESZÉLY ELKERÜLÉSÉRE – AZ ELHÁRÍTÁS ELŐSZAKASZAI
6. fejezet. Tagadás fantáziában
7. fejezet. Tagadás szóban és tettben
8. fejezet. Énszűkítés
III. RÉSZ - PÉLDÁK AZ ELHÁRÍTÁS KÉT TÍPUSÁRA
9. fejezet. Azonosulás az agresszorral
10. fejezet. Az altruizmus egy formája
IV. RÉSZ - AZ ÖSZTÖNÖK EREJÉTŐL VALÓ FÉLELEM MOTIVÁLTA ELHÁRÍTÁS ILLUSZTRÁCIÓJA A SERDÜLŐKOR JELENSÉGEIVEL
11. fejezet. Az én és az ösztönén a serdülőkorban
12. fejezet. A serdülőkori ösztönszorongás
- A serdülőkori aszketizmus
- A serdülőkori intellektualizáció
- Tárgyszeretet és azonosulás a serdülőkorban
Összegzés
Bibliográfia
