Családterápiás olvasókönyv sorozat 30.

Klinikai útmutató a családterápiához

Ismét egy könyv, arra a hatalmas tapasztalati anyagra alapozva, ami a pszichológusjelöltek pár- és családterápia-oktatásából szűrődött le. Rövid tájékozódás: az USA-ban 230 egyetemen folyik klinikai pszichológiai képzés, az egyetemi rangsorban a Pittsburghi Egyetem az első tízben van. Itt működött a szenior szerző, Carol M. Anderson (1939–2014) – szakmai elismerései felsorolására kevés lenne ez az oldal…

Az ellenállás uralása az első könyv, ami kizárólag a családokkal foglalkozás nehézségeire és zsákutcáira összpontosít. Átfogó leltár mindenféle olyan jelenségről, amelynek hátterében ellenállás rejtőzik, a terápia bármely szakaszában, de különösen a kezdetekkor. Nemcsak a kliensek motívumaival foglalkozik, hanem a terapeutában, és hangsúlyosan az intézményi környezetben rejlő akadályokkal is. Vagyis a szerzők figyelme kiterjed a rendszer (kliensek–terapeuta–intézmény) minden elemére.

A munka egyik nagy előnye, hogy független az egyes családterápiás iskoláktól. A másik, hogy miközben a tárgyalásmód didaktikus, minden elképzelhető helyzetre praktikus javaslatot ajánl a felmerülő ellenállások megelőzésére, áthidalására vagy kikerülésére. Értékes forrás tehát, főként a kezdő vagy gyakorló terapeutának, és hasznos olvasmány mindenkinek, aki a hivatása folytán érintkezik párokkal és családokkal. Végső tanulsága: az ellenállás minden változás egyetemes és szükséges komponense. Ez ugyan evidencia, de gyakran megfeledkezünk róla. Pedig az előrelátás – hatalom.

„Azt rögtön megérted, hogy terapeutának lenni végtelenül érdekes hivatás, és kevesek osztályrésze. A beletanulás azonban elég kemény és bonyolult és sok időbe telik – azzal, hogy lediplomáztál, még éppen csak elkezdődik. A kiképzés, akármilyen alapos is, nem képes megtanítani a klinikai jártasságot, amire akkora szükség van egy felzaklatott családnál. Ki kell alakítanod a saját stratégiáidat a hozzád segítségért forduló emberek olykor egészen irracionális igényeinek kezelésére, és különösen a segítés folyamatát szabotáló manőverekre. Így hát, hiába van egyetemi diplomád, sőt akár doktorátusod, az első feladat, hogy ne hökkenj vagy zavarodj meg olyan karaktereken, mint Április Bolondja Alice Csodaországából. Csatlakoznod kell a klienseidhez, hogy segíts nekik változtatni az életükön – de ha mellétrafálsz a szükségleteiknek, már el is veszítetted őket, minden esély nélkül valamiféle szövetség megalapozására velük, és ezzel elpuskázva a segítés lehetőségét… Így aztán nem csodálkozhatunk a terápiás kudarcok magas arányán.” (A szenior szerző ajánlásából)