Vermeulen szerint az autizmus kutatásának fókuszában még mindig a viselkedés van, az azt kiváltó okok keresése helyett. Könyvében rengeteg példával illusztrálva, hétköznapi fogalmakkal magyarázza az autisták látszólagos érzéketlensége és az adott szituáció közti kapcsolatot. A gyakran humoros történeteken keresztül vizsgálja a kontextus összefüggését az észleléssel, a szociális interakcióval, a kommunikációval és a tudással. A könyv legfontosabb megállapítása, hogy ezeken a területeken vitális fontosságú a kontextusvakság csökkentése ahhoz, hogy az autizmussal élők sikeres életet élhessenek.