A kezelhetőség kiterjesztése határeseti pácienseknél
Szerkesztette: Biró Sándor dr.
Lektorálta: Forrás-Biró Aletta, Lovas Éva
Találkozva ezzel a kutatási programmal, elsőre az északnyugati átjáró keresésének küzdelmei jutottak az eszembe. A határeseti páciensek pszichoterápiája is hasonló határvidék – még a terápiák vezetése közben átélt viszontagságok is emlékeztetnek a korabeli hajósok megpróbáltatásaira.
Kevés a tapasztalat velük, hiszen még a mondás is azt tartja, egyetlen borderline is elég a közönséges terapeutának egy életre. Emlékszem, mennyire veszélybe sodorta a civil lakóházban működő ambulanciánknak még a létét is egy ilyen betegünk viselkedése a lépcsőházban…
Hazai viszonyaink között elképzelhetetlen luxus ez a kutatás, de hatalmas eligazodást tesz lehetővé ezen a barátságtalan terepen. És a kötet meggyőzően bizonyítja, hogy igen nehéz életsorsokon képes javítani az itt bemutatott áttétel-fókuszú pszichoterápia.
Kategória |
Pszichoterápia |
Sorozat |
A pszichoterápia klasszikusai (ANIMULA) |
Méret |
A5 |
Oldalszám |
208 |
Borító |
kartonált |
ISBN |
978 615 557 4290 |
Előszó
I. RÉSZ. AZ ALAPOK 7
1. fejezet. Határeseti páciensek és az áttétel-fókuszú pszichoterápia 8
2. fejezet. A határeseti személyiségzavart alakító tényezők 20
3. fejezet. A hibás diagnózisból származó kezelési dilemmák 30
II. RÉSZ. KOMPLIKÁLÓ TÉNYEZŐK 41
4. fejezet A szadomazochizmus 42
5. fejezet. Narcizmus és pszichopátia 56
6. fejezet. A kötődési státusz hatása 72
7. fejezet. Szkizoid állapotok és paranoid regressziók 94
8. fejezet. Depresszió és szuicidalitás 102
9. fejezet. Trauma, szexuális patológia és acting-out 120
10. fejezet. Erotikus áttétel és viszontáttétel 134
III. RÉSZ. KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK A TERÁPIA VEZETÉSÉHEZ 143
11. fejezet. Az álomanyag használata 144
12. fejezet. A TFP kombinálása gyógyszeres kezeléssel 160
13. fejezet. TFP más terápiák sorozatában 167
FÜGGELÉK178
Az AAI témái és a felnőtt és csecsemőkori kötődés összevetése 178
Hare Pszichopátia Lista 181
STIPO 184
Irodalom 229
Név-és tárgymutató 237
Könyvünk célja, hogy a határeseti páciensek ellátásában szerzett tapasztalatainkra építve körvonalazzunk egy olyan megközelítést, mely segíthet néhány nehezebb helyzet kezelésében. Ez a határeseti kórképek pszichodinamikai megközelítéséről alkotott szemléletünk továbbfejlesztése. Számos gyakori nehézséget azonosítottunk; ezek között is első a megfelelő terapeuta–páciens kapcsolat kialakításának nehézsége, azután a mélyen gyökerező kapcsolati minták kórossága, valamint a társult pszichés zavarok (például a depresszió) hatásai. Reményeink szerint szemléletünk bemutatása és néhány terápiás taktika részletezése szélesítheti a sikerrel kezelt határeseti páciensek körét.
Egy előző munkánkban (Psychodynamic Psychotherapy of Borderline Patients, 1989) lefektettük az áttétel-fókuszú pszichoterápia (transference-focused psychotherapy, TFP) elveit és gyakorlatát, a határeseti páciensek ellátásához igazodó dinamikus pszichoterápia egy változataként. Később ezt továbbfejlesztettük a National Institute of Mental Health (NIMH) által finanszírozott kutatás részeként írt tanulmányban (Psychotherapy for Borderline Personality, 1999).
Az idézett könyvek mindegyike bemutatja az áttétel-fókuszú pszichoterápia alapelemeit, azt viszont feltételezzük, hogy az olvasó járatos a pszichodinamikus terápia fogalmi rendszerében (azért jelen könyv 1. fejezetében ezt összefoglaljuk).
A következő két fejezet két különböző nézőpontot kínál a TFP-re lassan vagy egyáltalán nem reagáló páciensek ellátásáról. A 2. fejezet nagy vonalakban vázolja a biológiai adottságok, a korai (anya–gyermek) kapcsolatok és a kedvezőtlen életesemények közötti összetett kölcsönhatást. A 3. fejezet felidézi a régi bölcsességet: diagnózis nélkül nincs kezelés. Ez különösen igaz erre a területre, ahol drámai tévesztések lehetségesek.
A 2. részt adó hét fejezet képezi a könyv magvát. Ebben a határeseti páciensek kezelését rendszeresen nehezítő tényezőket járjuk körül.
A kötetben foglalt terápiás gyakorlat két közösségben formálódott: jelenleg a New York-i Presbyterian Hospital egyik intézetében (Personality Disorder Institute, Otto Kernberg és John Clarkin vezetésével), illetve megelőzően a New York-i Cornell University orvosi fakultásán zajló Borderline Psychotherapy Research Project keretében (John Clarkin és Harold Koenigsberg vezetésével). Mint szerzők, mély hálánkat fejezzük ki John Clarkinnak, a kutatási program eredeti kezdeményezőjének, akinek a látásmódja, véleménye és tudományos felkészültsége felbecsülhetetlen volt. Köszönetet mondunk további munkatársainknak a Personality Disorder Institute-nál (névsorrendben): Steven Bauer, Arthur Carr, Pamela Foelsch, Catherine Haran, Paulina Kernberg, Sonia Kulchcky, Lawrence Rockland. Ők végezték az itt szereplő terápiákat, valamint azok szupervízióját. Egyszerre barátok és munkatársak.
Nehéz lenne felsorolni, ki mindenki járult még hozzá elképzeléseivel, illetve az elkészült írás kritikus átnézésével ehhez a kötethez, és azokét is, akik bátorították és támogatták tapasztalataink megírását. Őket külön nem soroljuk fel, de a hivatkozás rájuk sokszor előkerül a szövegben és az irodalomban.
Köszönjük Cindy Hyden szerkesztőnek (Basic Books) mindazon erőfeszítéseit, amik nélkül ez a könyv nem valósult volna meg.
A szerzők