Kötetünk tárgya két fontos tendencia találkozásánál helyezkedik el. Egyikük a társadalom digitális társadalommá válása, a másik pedig szembesülésünk a kérdésekkel, amelyeket az emberi képességek változatossága, s különösen a tipikustól eltérő adottságok és képességek vetnek fel. Az oktatás világában is látjuk ezeket a folyamatokat. Egyre több, a tipikustól eltérő képességmintázatú tanuló van a többségi oktatásban, miközben az oktatás egyre inkább használja a digitális technológiákat, s maga is formálódik általuk.Rendkívül fontos, hogy e két folyamat ne kerüljön konfliktusba egymással, eredőjük pozitív legyen. Korszerű kutatás-módszertanok alkalmazásával, racionális vitákat folytatva kell megbízható válaszokat kapnunk a felmerülő kérdésekre, és hatékony gyakorlati módszertanokat kell kialakítanunk.Célunk, hogy bemutassuk, miként segíthetik mobilalkalmazások a sajátos nevelési igényű (elsősorban autizmussal vagy intellektuális képességzavarral élő) tanulók tanulási és adaptációs folyamatait a többségi oktatási környezetben. Célközönségünk a digitális technológiák és a módszertani innováció iránt nyitott pedagógusok, a gyermekük számára hathatós támogatási módszereket kereső szülők, a területtel ismerkedő (leendő) szakemberek és a mobilalkalmazásokkal összefüggő technológiákban jártas olvasók közössége. Minden helyzetben sikerrel alkalmazható recepteket nem tudunk adni.A hangsúlyt azokra a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai módszertani és szemléletmódbéli elemekre helyeztük, amelyek biztosíthatják, hogy a "humán nyereség"a lehető legnagyobb legyen.