A születés traumája néhány év híján százéves mű – romantikusan szövevényes, néhol szinte megfejthetetlen, néhol teljesen modern és ma is a legégetőbben aktuális, néhol avítt, máshol bölcs, és helyenként önmaguknak is ellentmondó felvetések és következtetések, asszociációk nagyformátumú gyűjteménye. (…) A hetvenes évektől kezdetét veszi Rank újrafelfedezése, és mostanra kétségtelenül őt tekintjük a rövid analitikus terápia atyjának, és a preödipális időszak felfedezőjének. Carl Rogers analízisével a személyközpontú pszichoterápia megalkotásában is nagy szerepe volt, és gondolatai visszaköszönnek a humanisztikus, az egzisztenciális és a tárgykapcsolati irányzatokban. Munkája, elgondolásai és személyisége nyomot hagyott Rollo May, Irvin Yalom, Ernest Becker, Carl Withaker, Esther Menaker, James Lieberman, Henry Miller, Anais Nin és mások munkásságában.

A könyvben felvetett legmélyebb, legszebb, legtitokzatosabb gondolatok összecsengenek a pszichoanalízis azóta megalkotott más jelentős elméleti felvetéseivel. Tulajdonképpen az egész pszichoanalízisnek és magának Ranknak is fő kérdése a tudattalan mibenlétére irányul.

(részlet a fordító előszavából)