Ritkán találkozunk a pszichológiai szakirodalomban olyan alkotással, amelyre jellemző a legnemesebb értelemben vett szintézis. Pintér Gábor könyve szintézis mind horizontálisan, mind vertikálisan.

Horizontális, mert nem csupán egy szűkebb szakma területén belül marad, hanem az emberi személyiség fejlesztésére és kiteljesítésére irányuló szakterületek szinte mindegyikét felöleli. Másrészt a könyv vertikális szintézis: a szerző több mint 40 éves tapasztalatára, a különféle iskolákkal való együttműködésére, tanulmányútjai során szerzett ismereteire támaszkodik. Az egyes pszichoterápiás iskolák közül különösen sokat merít a pszichodráma szemléletéből. Ugyanakkor alapállása a humanisztikus, személyközpontú megközelítés. A könyv logikus, áttekinthető rendben tárja elénk az oktató által alkalmazható sokféle gyakorlatot. Mindegyiken érződik, hogy a szerzőnek személyes élménye és tapasztalata van az adott tréningváltozattal. A segítő kapcsolatok területén oktatást és képzést folytató szakemberek mindegyike haszonnal forgathatja a könyvet és meríthet annak gazdag anyagából.

A Tréning-kézikönyv 222 gyakorlata az emberi élet miden elképzelhető területére kitejed, és az oktatónak tág lehetősége nyílik a gyakorlatok közötti választásra.