Az Íróról:

Fő kutatási területe a személyiségpszichológia, a pszichoszomatika és az egészségpszichológia volt, ezen belül elsősorban az intro- és extraverzió személyiségdimenzióinak feltárásával, a gyermek- és fiatalkori ún. dezinhibíciós szindrómákkal és a felnőttkori pszichopátia idegélettani, elektrofiziológiai és biokémiai tényezőinek komplex vizsgálatával foglalkozott és ért el nemzetközileg is jelentős eredményeket. További kutatási témája az önkontroll és zavarai, a pszichoneuroimmunológia és a szomatizációs zavarok voltak. 1964 óta tanított az ELTE Pszichológiai Intézetében. A személyiség- és egészségpszichológia hazai meghonosítójának tartják: 1982-ben megalapította a Személyiség - és Klinikai Pszichológiai Tanszéket, 1996-ban pedig a Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszéket. Ő írta a személyiségpszichológia első egyetemi tankönyvét, illetve a tudományterület első magyar nyelvű összefoglalóit is ő készítette el. Munkásságának meghatározó része volt a tantárgy-és programfejlesztés, a szervezetépítés, és a pszichológiaképzés megújítása is, fontosnak tartotta a fiatal tudósok képzését és a pszichológia tudományának művelését. Alapító tagja volt az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának. Ő vezette a Magyar Pszichológiai Társaság Általános- és Személyiségpszichológiai Szekcióját, tagja volt az OTKA szakmai zsűrijének, valamint a Magyar Pszichológiai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke és főszerkesztője volt. Tudományterületének meghatározó, nemzetközileg elismert alakja volt: együtt dolgozott például Gray, Claridge és Eysenk professzorral is. Magyarországon elsőként ismertette Timothy Leary komplex tudatfejlődési koncepcióját, illetve Gordon W. Allport személyiségpszichológiai írásait gondozta.

(forrás: Wikipedia)