Reprint kiadás (1934)

Ezt a kis munkát a Pantheon Kiadó adta közre, röviddel Ferenczi Sándor halála után - s mivel Ferenczi már régóta tervezgette - a gyakorlatilag kész kézirat alapján. (A kiadó részéről megbízott szaklektor nevét nem ismerjük.) A kis kötet jó összefoglalását adja annak, amit a klasszikus pszichoanalízis addig elért - s egyben mintegy lezárása egy korszaknak, amelyet a pszichoanalízis budapesti iskolája fénykorának neveznek. Mint nagyközönségnek szánt írásban, a szerző a szakma általánosan elfogadott alapelveit emelte ki, nem kaptak hangsúlyt azok az újításai sem, amelyek már a pszichoanalízis további fejlődése irányába mutatnak.

Így tehát velős, kitűnő összegzését jelenti a korai 30-as évek analízis-felfogásának, mint olyan alapnak, amelyre azután - a lélektani, kórlélektani kutatások fejlődésével - szilárdan épülhettek rá a további eredmények.