A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI

1. A POZITÍV ÉRZÉSEK KIFEJEZÉSE

Prof. Ian R. H. Falloon

Ha valaki számunkra kellemes dolgot cselekszik, úgy vehetjük rá a legbiztosabban ennek folytatására, ha visszajelezzük: örömünkre szolgál, amit tesz. Ez a módszer a mindennapi stresszhatások elviselését is megkönnyíti. Az emberek nap mint nap sok olyat tesznek, ami életünket teljesebbé és örömtelibbé teszi. Akad, aki bevásárol és megfõz helyettünk, mások a házimunkában segítenek, kitakarítanak, vagy meglátogatnak, beszélgetnek velünk, (olykor rossz!) ötleteket is adnak, érdeklõdnek az iránt, hogy miként töltjük napjainkat, rendet tesznek a környezetünkben, helyettesítenek a munkahelyen, felhívnak telefonon, idõben beveszik a gyógyszereiket, hagyják, hogy magunk intézzük az életünket, sétálni viszik, vagy ellátják kedvtelésbõl tartott állatainkat. Ezek a dolgok oly megszokottak, hogy akár el is feledhetjük szóvá tenni, milyen kellemesek a számunkra – sõt, egy idõ után az is elõfordulhat, hogy már egyáltalán nem okoznak örömöt. Abba a tévedésbe eshetünk, hogy az emberek akkor is megteszik ezeket az életünket könnyítõ dolgokat, ha megfosztjuk õket a hálánk kifejezésében rejlõ, csekély jutalomtól. Amikor azonban nem keresik többé a kedvünket, felháborodunk, és mérgesek leszünk rájuk. Ráadásul, ha valamit elhibáznak, ezt biztosan nem mulasztjuk el szóvá tenni.

Barátaink, családtagjaink, munkatársaink mindennapi életünket megkönnyítõ segítségét különösen nehezen vesszük észre a stresszterhes idõszakokban. Ekkor ugyanis jóformán csak arra figyelünk fel, ami fokozza a terheinket, és teljesen megfeledkezhetünk arról, hogy a számunkra kellemes vagy értékes tevékenységek folytatására ösztönözzük a környezetünket. Ez a beszûkülés odáig fajulhat, hogy olykor csak a heroikus erõfeszítéseket vagyunk hajlandók tudomásul venni, ill. méltányolni.

Annak érdekében, hogy sikeresek legyünk a mindennapi élet stresszhatásainak kezelésében, elõször is meg kell tanulnunk észrevenni mindazokat az apró gesztusokat, amelyekkel a velünk kapcsolatban állók kedvezni igyekeznek. Az is fontos, hogy megmondjuk, jól esett, örömünkre szolgált, amit a másik ember tett. Ez a készség a sikeres kommunikáció alapját képezi. Ha következetesen és hitelesen alkalmazzuk, mások olyan embernek látnak majd minket, akinek érdemes a kedvére tenni, és akinek kellemes a társasága.

Kérdés: MILYEN ÉRZÉS, HA VALAKI MOSOLLYAL, EGY-KÉT KEDVES SZÓVAL JELZI, HOGY JÓL ESETT NEKI, AMIT TETTÜNK?

..................................................................................................................................................

Kérdés: IDÉZZEN FEL NÉHÁNY PÉLDÁT, AMIKOR MÁSOK VALAMI JÓT TETTEK ÖNNEL!

..................................................................................................................................................

Rendkívül egyszerû közölni valakivel, ha örömet okoznak a számunkra a cselekedetei, ennek lehetséges módjait szinte mindenki jól ismeri. Gyakori azonban, hogy megfeledkezünk ezeknek az alapvetõ készségeknek a fontosságáról és nem is élünk velük. Lássuk a következõ példát és próbáljuk meg azonosítani a legfontosabb mozzanatokat:

Amikor Kati hazaérkezett a munkából, a bejárat elõtt szabadult meg sáros cipõitõl és kint hagyta száradni a lábtörlõn. Tomi észrevette ezt. Valamivel késõbb, amikor már mindketten a konyhában üldögéltek és beszélgettek, Tomi Katira mosolygott és barátságosan ezt mondta:

“Igazán rendes volt tõled, hogy a lábtörlõn hagytad a sáros cipõdet.”

Kérdés: HELYESEN JÁRT EL TOMI? HOGYAN FOGALMAZOTT?

..................................................................................................................................................

Ha valaki számunkra kellemes dolgot cselekszik, a helyes kommunikáció lépései a következõk:

• Nézzen az illetõ szemébe és szívélyesen szóljon hozzá – sõt, ha az adott helyzetben helyénvaló, rámosolyoghat, kezet szoríthat vele, megcsókolhatja vagy megölelheti, ill. egyéb baráti gesztussal is kifejezheti az örömét.
• Hozza az illetõ tudomására, hogy pontosan mi az, amivel sikerült Önnek örömet okoznia.
• Fejtse ki, hogy Ön pontosan mit érzett, amikor az illetõ az Ön számára kellemes dolgot cselekedte pl. „remek volt…”, „igazán boldoggá tett…”,
• „élveztem…”, „kellemesnek találtam…”, „izgalmas volt…”, stb.

A fejezet végén útmutatót és munkalapot talál pozitív érzései kifejezéséhez. Használja ezeket a következõ feladatoknál!

A lépések gyakorlása

Most gondoljon vissza valamilyen konkrét helyzetre, amikor valaki az Ön számára kellemes dolgot cselekedett. Mit mondana az illetõnek?

Kérdés: KI VOLT AZ, AKI JÓT TETT ÖNNEL? HOL TÖRTÉNT EZ? MILYEN ÉRZÉS VOLT?

..................................................................................................................................................

Idézzük fel a helyzetet! (helyzetgyakorlat)

Próbáljuk meg felidézni, és eljátszani, hogyan is történt.

Visszajelzés

Ezután megkérjük a résztvevõket, mondják el a szereplõnek, mi tetszett abban, ahogyan kifejezte pozitív érzéseit. Közben használjuk a munkalapot, amely rögzíti a pozitív érzések kifejezésének lépéseit. Adjunk egészen pontos visszajelzéseket (pl. nagyon tetszett, ahogy Dórára rámosolyogtál és közben a szemébe néztél!) Ezzel segítünk a társunknak abban, hogy minél tudatosabb és hatékonyabb legyen a kommunikációja.

• Ha mindenki elmondta a véleményét, keressük meg, kimaradt-e valamilyen fontos lépés?
• Ismételjük meg többször a helyzetgyakorlatot, amíg mindenki elégedett lesz azzal, ahogyan a helyzetgyakorlat fõszereplõje kifejezi az érzéseit.
• Minden résztvevõ kerüljön sorra és kapjon lehetõséget a gyakorlásra!

Gyakorlás a valós élet körülményei között

Nagyon fontos, hogy a tréningen tanultak életre keljenek a mindennapokban! Az elkövetkezõ foglalkozásokon megvitathatjuk tapasztalataikat; ezek összegyûjtéséhez pedig használjuk az „Örömteli érzések kifejezése” címû munkalapot. Erre a munkalapra naponta mindössze egyetlen kellemes eseményt kell feljegyeznie. Azt is írja le, mit mondott az illetõnek. Kezdetnek akár a mai foglalkozáson történtekbõl is kiindulhat. Jegyezze fel tehát, ki volt az, aki örömöt okozott Önnek, mi volt az, amiben örömét lelte, és mit mondott a kellemes dolgokat mûvelõknek. A következõ tréningen áttekintjük a leírtakat.

NE FELEDJÜK, A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ZÁLOGA, HOGY A MINDENNAPOKBAN IS BEGYAKOROLJUK, AMIT TANULTUNK!

ÖSSZEFOGLALÁS

• Ha a mindennapi életben kellemesnek találja mások Önnel kapcsolatos cselekedeteit, ne feledje ezt a tudomásukra hozni – ezzel ugyanis arra bátorítja õket, hogy gyakrabban szerezzenek Önnek örömöt.
• Ily módon a stresszterhes idõszakokban is számíthat mások támoga¬tására.

• Pontosan meg kell mondania az illetõnek, mi volt az, amivel örömet szerzett Önnek. Azt is tudassa vele, hogy Ön miként érzett eközben. Fontos, hogy a mondandóját nem csak szavakkal, hanem pl. barátságos hanggal, mosollyal, gyengéd hátba veregetéssel, ill. egyéb alkalomhoz illõ gesztussal is megerõsítenie.
• Ennek az egyszerû készségnek a rendszeres alkalmazása csak akkor válhat szokásává, ha nap mint nap gyakorolja azt. Célszerû továbbá feljegyzéseket készítenie sikereirõl és kudarcairól, hogy a soron következõ foglakozás elején megbeszélhessük azokat.

POZITÍV ÉRZÉSEK KIFEJEZÉSE

• Nézzen az illetõ szemébe és szívélyesen szóljon hozzá, mondandóját kísérje barátságos gesztusokkal!
• Mondja el pontosan, hogy mivel sikerült örömet szereznie Önnek!
• Fejtse ki, pontosan mit érzett!?
• „Igazán jól esett az a csésze tea, amit nekem készített.”
• „Megkönnyebbültem, hogy felhívtál.”
• „De örülök, hogy benéztél hozzám!”
• „Jól esett, hogy ismét együtt vacsorázott a család.”

A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJAI

2. A POZITÍV KÉRÉSEK KIFEJEZÉSE

Prof. Ian R. H. Falloon

Elgondolkodott már azon, hogy Ön miként kér segítséget valaki mástól valamely problémája megoldásához? Nyaggatja az illetõt, megfenyegeti, vagy követelõzik? Netán barátságosabb hangot üt meg, hogy ezzel késztesse õt segítségnyújtásra? Ha ezt az utat választja, nagyobb eséllyel éri el azt, amit szeretne. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek mindig megteszik majd azt, amire kéri õket, de még ha nem is éri el a célját, legalább nem lesz kellemetlen veszekedés, vita az ügybõl.

Kérdés: SOROLJUNK FEL NÉHÁNY PROBLÉMÁT, AMELYEK MEGOLDÁSÁHOZ SZÍVESEN VENNÉNK MÁSOK SEGÍTSÉGÉT!

..................................................................................................................................................

Kérdés: VÁLASSZUNK KI EGY-EGY HELYZETET, AMIKOR MÁSOK SEGÍTSÉGÉT KÉRTÜK!

A segítségül hívott személy neve Hogyan kért segítséget?

Kérdés: MIK VOLTAK A SEGÍTSÉGKÉRÉS HATÉKONY ELEMEI?

..................................................................................................................................................

Ugye észrevettük, hogy kérésünket abban az esetben teljesítik a leginkább, ha pontosan ki tudjuk fejezni, milyen segítséget várunk és mindezt együttmûködésre buzdító módon tesszük. Gyakran beválik például, ha a következõ lépéseket követjük:

POZITÍV KÉRÉS

1. Nézzen az illetõ szemébe, viselkedjék barátságosan (lépjenközelebb hozzá, mosolyogjon, szóljon hozzá szívélyes hangon).

2. Mondja el, hogy pontosan mit kér az illetõtõl.

3. Mondja el neki, mit érez majd, ha teljesítik kérését.

Példák

„János, örülnék, ha segítenél kitalálni, mit vegyek fel a ma esti összejövetelre!”

„Sári, nagyon hálás lennék, ha szánnál rám néhány percet és segítenél felszerelni a polcot a hálószobában”.

„Tudod Bálint, szörnyû napom volt ma a munkahelyemen. Nagy könnyebbség lenne, ha megbeszélhetném veled, miért ily nehéz a fõnökömmel.”

Figyeljük meg, ezek a kérések mind egyértelmûek és közvetlenek. A segítséget kérõk a következõ fordulatokat használják:

„…örülnék…”, „hálás lennék…”, „nagy könnyebbség lenne…”

Ezek az érzéseinket fejezik ki. Olykor ehelyett a “kérem”, “kérlek”, ill. “légy szíves” szavakkal nyomatékosítjuk kívánságunkat. Sajnos azonban, a mai nyelvhasználatban ez gyakran csupán a kötelezõ udvariasságot kifejezõ szófordulat, mely nem alkalmas arra, hogy pontosan fejezzük ki magunkat.

Kérdés: VILÁGOS-E MÁR, HOGY MIT IS ÉRTÜNK „POZITÍV” KÉRÉSEN?

HOGYAN SEGÍTHETI A POZITÍV KÉRÉS A CÉLJAINK ELÉRÉSÉT?

..................................................................................................................................................

Gyakoroljuk be, amit tanultunk!

Gondoljunk ki mindannyian egy helyzetet, amikor mások segítségét kérjük. Válasszunk ki a valóságban elõforduló, mindennapi helyzeteket. Próbáljuk ki, játsszuk el, hogyan kérünk segítséget a tanult módszerrel. Bátran használjuk a fejezet végén található munkalapot.

Visszajelzés

Ezután megkérjük a résztvevõket, mondják el a szereplõnek, mi tetszett abban, ahogyan pozitív kéréseket fogalmazott meg. Közben használjuk a munkalapot, amely rögzíti a pozitív kérések kifejezésének lépéseit. Adjunk egészen pontos visszajelzéseket (pl. nagyon tetszett, ahogy Bálintra rámosolyogtál és közben a szemébe néztél!) Ezzel segítünk a társunknak abban, hogy minél tudatosabb és hatékonyabb legyen a kommunikációja. Ha mindenki elmondta a véleményét, keressük meg, kimaradt-e valamilyen fontos lépés? Ismételjük meg többször a helyzetgyakorlatot, amíg mindenki elégedett lesz azzal, ahogyan a helyzetgyakorlat fõszereplõje kifejezi az érzéseit. Minden résztvevõ kerüljön sorra és kapjon lehetõséget a gyakorlásra!

Gyakorlás a valós élet körülményei között

Nagyon fontos, hogy a tréningen tanultak életre keljenek a mindennapokban! Az elkövetkezõ foglalkozásokon megvitathatjuk tapasztalataikat; ezek összegyûjtéséhez pedig használjuk az „Pozitív kérés kifejezése” címû munkalapot. Erre a munkalapra naponta mindössze egyetlen pozitív kérést kell feljegyeznie. Írja le pontosan, mit mondott az illetõnek. Kezdetnek akár a mai foglalkozáson történtekbõl is kiindulhat. Jegyezze fel tehát, mit mondott pontosan. A következõ tréningen áttekintjük a leírtakat.

NE FELEDJÜK, A SIKERES KOMMUNIKÁCIÓ ZÁLOGA, HOGY A MINDENNAPOKBAN IS BEGYAKOROLJUK, AMIT TANULTUNK!

Kérdés: KÍVÁN-E TOVÁBBI KÉRDÉSEKET FELTENNI AZZAL KAPCSOLATBAN, HOGYAN KELL POZITÍV MÓDON SEGÍTSÉGET KÉRNI MÁSOKTÓL?

..................................................................................................................................................

ÖSSZEFOGLALÁS

• Enyhíti a stresszterhelést, ha sikerül segítséget kapnunk másoktól mindennapi gondjaink megoldásához.
• A segítségkérés leghatékonyabb módja, ha nyíltan és pontosan megfogalmazzuk, mit várunk az illetõtõl, továbbá azt is elmondjuk, milyen örömteli érzéseket kelt bennünk, ha teljesíti a kérésünket.
• Ennek legjobb módja a pozitív kérés, melynek nélkülözhetetlen elemei a következõ (és hasonló értelmû) fordulatok:
• „Szeretném, ha…”
• „Igazán lekötelezne, ha…”
• „Örülnék, ha…”
• „Megnyugtatna, ha…” • A biztató szavakon kívül az is fontos, hogy hanghordozásunk és beszédstílusunk is szívélyes legyen.
• Bár semmi sem garantálja, hogy pozitív kéréseinket minden esetben teljesítik, e módszer alkalmazása esetén ritkábban kerül sor kellemetlen vitákra és Önnek is könnyebb másokhoz fordulni.
• Ennek az egyszerû stratégiának a rendszeres alkalmazása csak akkor válhat szokásává, ha nap mint nap gyakorolja õket. Célszerû további feljegyzéseket készítenie sikereirõl és kudarcairól, hogy a soron következõ foglakozás elején kielemezhessük azokat.

POZITÍV KÉRÉS

• Nézzen az illetõ szemébe és szóljon hozzá szívélyes hangon!
• Fejezze ki pontosan, hogy mit vár az illetõtõl!*
• Mondja el neki, milyen érzéseket vált majd ki Önbõl, ha teljesítik kérését!
• *(használja pl. a következõ fordulatokat: „Szeretném, ha…” „Igazán örülnék, ha…” „Megnyugtatna, ha…”