A hipnózist még néhány évtizede is misztikus, okkult jelenségnek, a hipnotizőrt pedig szúrós szemű, mágikus lénynek tartották, aki parancsaival rákényszeríti akaratát a viaszbábként engedelmeskedő alanyra. Szöveggyűjteményünk ezeket a máig ható tévképzeteket kívánja eloszlatni. Olyan alapolvasmányokat gyűjtöttünk össze, amelyek mérföldkőnek számítanak a hipnózis megismerésében, és gyökeresen megváltoztatták a hagyományos felfogást. A hipnózis ma már nem az ezotéria és az okkultizmus világába tartozik, hanem a tudomány szigorú eszközeivel vizsgálható jelenség. A pszichológia és társtudományai mára bebizonyították, hogy a hipnózis intenzív személyközi kölcsönhatás során alakul ki, és a hipnotizált személy ugyanolyan aktív szerepet játszik benne, mint a hipnotizőr. Jellegzetes pszichobiológiai változásokat okoz az információfeldolgozás, a magatartásszabályozás és az agyműködés egyes folyamataiban. A válogatott tanulmányok a hipnózis tudományos megközelítésének sokszínűségét tükrözik. A hipnózis önmagában is nagy jelentőségű kutatási terület, és egyre inkább alkalmazzák a más eszközökkel nehezen megközelíthető problémák – elsősorban a tudat – vizsgálati modellhelyzeteként. Összetett hatásai miatt eredményesen használható a testi és lelki betegségek gyógyításában. Kötetünk a hipnózis terápiás alkalmazásának elméleti hátterét is bemutatja.