ELŐSZÓ 5

1. BEVEZETÉS  8

A huszonegyedik század 9
Kit tartunk segítőnek? 17
A tanácsadás két szakasza 20

2. A SEGÍTŐ KAPCSOLAT  31

A segítő kapcsolat fajtái 32
Hogyan fejlődnek a segítő kapcsolatok? 32
Mi tesz egy segítőt hatékonnyá? 34
A hatékony segítő jellemzői 43
Önértékelés a tanácsadásban 51
Kliens jellemzők 54

3. A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK  56

A nonverbális üzenetek észlelése 56
Szóbeli közlések – hallani és érteni 60
Reagálás szóban és nonverbálisan 68
Verbális válasz, mesterfokon 80
A csönd használata 82

4. ELSŐ SZAKASZ: A KAPCSOLAT FELÉPÍTÉSE ÉS A CÉLOK   MEGHATÁROZÁSA  88

A kapcsolatra ható körülmények 88
1. lépés: kezdés 93
2. lépés: a hozott probléma tisztázása 102
3. lépés: a struktúra/szerződés definiálása 105
4. lépés: a problémák intenzív kutatása 109
5. lépés: a lehetséges célok és irányok megalapozása 110

5. A SEGÍTÉS HAGYOMÁNYOS ELMÉLETEI  116

Személyes vélemény az emberi viselkedésről 116
Pszichodinamikai elméletek 118
A fenomenológia 125
A viselkedéselmélet 129
Kognitív és kognitív-viselkedési elméletek 130

6. KORTÁRS ELMÉLETI PERSPEKTÍVÁK  139

Az integráció haszna 139
Konstruktivizmus 140
Feminista terápiák 141
Multikulturális modellek 142
A multimodális szemlélet 143
Ökológiai/rendszer perspektíva 145

7. BEVEZETÉS A STRATÉGIÁKBA  149

Stratégiák és a három fő problématerület 149
Affektív stratégiák 152
Affektív-kognitív stratégiák 156
Kognitív stratégiák 158
Kognitív-viselkedési stratégiák 159
Viselkedésterápiás stratégiák 167
Több területet átfogó stratégiák 176

8. MÁSODIK SZAKASZ. A STRATÉGIÁK ALKALMAZÁSA  189

1. Kölcsönös megállapodás célokról és irányokról 189
2. A stratégia megtervezése 192
3. A stratégiák használata 193
4. Az alkalmazott stratégia kiértékelése 195
5. A kapcsolat lezárása 197
6. Utánkövetés 200

9. KRÍZIS ÉS BEAVATKOZÁS  219

Mit nevezünk krízisnek? 219
A krízisek fajtái 221
Mi a katasztrófa? 222
Ki foglalkozik a krízisekkel és katasztrófákkal? 223
Néhány szó a krízisteóriákról 223
A krízis-intervenció 225

10. A SEGÍTÉST ÉRINTŐ TOVÁBBI KÉRDÉSEK  238

A személyes értékek 238
Etikai megfontolások 254
A segítést befolyásoló további kérdések 259
Gyakori problémák a tanácsadói gyakorlatban 263
A legújabb tendenciák 265

IRODALOM 267
FÜGGELÉK 271
NÉV- ÉS TÁRGYSZÓJEGYZÉK 275

A 7. kiadást azzal a tapasztalt munkatárssal és baráttal készítettem elő, aki az előzőhöz kifejlesztette az instruktori segédletet. A jelen kiadásban már hivatkozunk olyan új tendenciákra, mint a globalizáció, a háborúk és a terrorizmus terjedésének hatása, valamint a természeti katasztrófák látható megnövekedése. Az Egyesült Államokban is végbemennek jelentős változások: a bevándorlás már demográfiai méretű; terjednek a nem hagyományos családi rendszerek és életstílusok; egyre gyorsabban száguldunk a számítógépes korszakba; mindent befon az internetes érintkezés. Mindez további globális hatásokat indít el, komoly gazdasági következményekkel, és jelentős változásokkal az egészség-tudományokban. Kihat az életünkre, a választásainkra, személyes és hivatásbeli identitásunkra, a család fogalmára és konkrét összetételére, továbbá hozzáférésünkre a közösségi és egészségügyi forrásokhoz és szolgáltatásokhoz.

Egyre összetettebb, multikulturális társadalmunkban jelentősen növekszik a családi diszharmónia, a szerekkel visszaélés, a szorongás és a depresszió, illetve általában a mentális zavar előfordulása, minden életkorban. A segítés területén is egyre fontosabb a kulturális érzékenység. Ugyanakkor az aktuális gazdasági és politikai környezetben fokozódik az ilyen típusú minőségi szolgáltatások és az azok költségei közötti feszültség. Az egészségügyi ellátást fizetők gyakran igénylik a szakértői segítséget a gyógyszerelésben, de éppen úgy a rövidtávú, megoldásközpontú, tevékeny segítői értékelést és beavatkozásokat is lelki nehézségeikben. Bíznak a tanácsadás hatékonyságában, akár önmagában, akár gyógyszerrel és hosszú távú beavatkozásokkal kombinálva.

A humán szolgáltatásokban közreműködők felé egyre gyakoribb igény, hogy bizonyítsák a beavatkozás hatékonyságát. Fontos, visszatérő felfedezés, hogy függetlenül elmélettől vagy stratégiától, a hatékony segítő kapcsolat megléte felerősíti a pozitív végeredményt. Egyetértés van abban, hogy a segítők legfontosabb alapkészsége a kapcsolat felépítése a klienseikkel. Bármilyen megközelítést alkalmaz is, a szakembernek nemcsak az emberi viselkedés kulturális sokféleségével, változatosságával kell tisztában lennie, hanem kiváló kommunikáció készségeket is birtokolnia kell.

Ezt a könyvet elsősorban a gyakorlati képzés eszközének szánjuk. Ebben a legfontosabb a segítés elemi készségeinek elsajátítása, és az, hogy a napi élet hozta helyzetekben is alkalmazni tudják. Az olvasó a tíz fejezetben elosztva 116 gyakorlatot talál. A gyakorlás leghasznosabb módjának a kiscsoportos feldolgozást tartjuk, ami például egyetemi tanulócsoportokban, vagy a segítő szolgálatok belső képzésében könnyen megvalósítható. Mások számára marad az egyéni okulás, legyen akármilyen szerepük a közösségben. Végül is ezek a készségek mind a szakmai, mind az egyéni kapcsolatokban kiválóan használhatók.

Röviden az egyes fejezetekről. Miközben megtartottuk az előző kiadások sikeres formátumát és tartalmát, sok idejétmúlt részt kivettünk, illetve összedolgoztuk a kortárs anyaggal. Az 1. fejezet ezeket a változásokat ökológiai perspektívából foglalja össze, arra összpontosítva, hogyan illeszkedik a segítő kapcsolat a tágabb közegbe. Az 1-4. fejezetekben azokat a kutatásokat tekintjük át, amiken az emberi kapcsolatok tanácsadói modellje alapul. Az 5. fejezet a pszichoterápia jelentős hagyományos elméleteit mutatja be (nagyon röviden), míg a 6. fejezet a modern megközelítéseket: konstruktivizmus, feminista terápiák, multikulturális modellek, integratív terápiák, valamint az ökológiai/rendszer perspektíva. A 7. és 8. fejezetekben részletesen megtárgyaljuk a 6. fejezetben foglalt új megközelítések stratégiáit, a 8. fejezetet pedig egy sor esetbemutatás zárja. A 9. fejezet a krízisteóriákat járja körül, és a katasztrófa által sújtott embereknél bevált beavatkozásokról szól. Végül a 10. fejezetben tárgyaljuk az olyan aktuális etikai kérdéseket, mint az online bizalom, a kezelést finanszírozó harmadik fél tájékoztatása, a többes szerepek okozta nehézségek, az érdekkonfliktus, és a segítő kapcsolatot befolyásoló más tényezők. Minden fejezetben, hol a végén, hol egy-egy nagyobb téma lezárásakor az olvasó bőven talál gyakorlatokat – mint a szó is jelzi, ezeknél nem az elolvasásuk, hanem az elvégzésük hozhat minőségi különbséget a segítői szemléletben.

Az emberi kapcsolatok tanácsadói modellje

Ennek a modellnek a fő összetevőit részletesen tárgyaljuk az 1. fejezetben – de voltaképpen erről szól az egész könyv, – egységben tekintve a segítéshez szükséges készségeket, a folyamat időbeni lefolyását, valamint az azt orientáló témákat. A készségek területén alapvető a jártasság az emberi érintkezésben, ennek elemei: a másikra figyelés képessége; a szóbeli és nonverbális üzenetek fogékony megértése; valamint az empátiás közeg megteremtése. Ezek révén a segítő képes ráhangolódni a kliense kulturális közegére is. A segítő folyamat tartamát két szakaszra bonthatjuk: 1) kapcsolatteremtéskapcsolatteremtés (a raport és a bizalom megalapozása és fejlesztése, valamint a hozott probléma tisztázása); 2) stratégia, vagyis a megoldáshoz szükséges módszerek kiválasztása és alkalmazása. A tanácsadás közegéhez tartozik az értékek tisztázása, a mindenféle kirekesztés elleni küzdelem, és a kapcsolatot pozitívan vagy negatívan befolyásoló további tényezők figyelembe vétele.