Tanulmánykötet
A szerkesztő előszava
Bár Durkheim óta tudjuk, hogy a deviáns viselkedés minden társadalomban létezik, és annak természetes változási folyamatához hozzájárul, a deviancia mint társadalmi jelenség a XX. század második harmadában került igazán a társadalomtudó-sok érdeklődési körébe. A deviáns jelenségek számának drasztikus emelkedése a modern társadalmak velejárója, s nem véletlen az sem, hogy elsősorban a liberalizáltabb országokban jelentkeztek a társadalom megszokott szerveződését zavaró magatartásformák társadalmi tényként. Az Egyesült Államok multikulturális nagyvárosainak tipikus devianciogén élettere az egymástól távoleső norma- és értékrendszerek egy-másra hatása következtében formálódott. A társadalmi kontroll meglazulása mindig is kedvezett a normasértésnek, az individualizáció pedig a társadalmi szabálykövetés helyett az egyéni útkereséseket preferálta.
A mai modern, nyugati típusú individualizált társadalmakban komoly társadalmi kihívást jelentenek a deviáns magatartásformák, ezért is fontos, hogy a szociológiai elméletek segítségével feltárjuk a deviáns jelenségek okait, az empirikus vizsgálatok eredményeinek szintézisével pedig felmérjük a társadalmi valóság meghatározott szegmenseit. Jelen könyv fejezeteivel megpróbálunk ennek a kettős kihívásnak meg-felelni, amikor a szociológiaelméleti alapok és az egyes devianciaformák bemutatásával a deviancia-szociológia széles spektrumát igyekszünk feltárni az olvasók számára. Elmélet és empíria együttesen járulhat hozzá az amerikai gyakorlatban már jól bevált klinikai szociológiai irányzat megvalósulásához, amelynek célja a szociológiai tudás-kincs felhasználása a szociális és társadalmi problémák megoldásához.
Jelen könyv a deviancia fogalmi kereteit tartalmazó bevezető rész után három fő részre tagolható. Az első részben a devianciát mint társadalmi jelenséget magyarázó szociológiai elméletek kerülnek bemutatásra. Az anómia-elméletek, a kultúra és szubkultúra elméletek, a szimbolikus interakcionizmus, az ökológiai modell, a konfliktuselmélet, a differenciális asszociáció, a radikális kriminológia elmélete és a fenomenológiai megközelítés mind-mind sajátos szempontból közelít a deviáns jelenségek értelmezéséhez. A fejezetekből világosan kitűnik, hogy az adott elmélet pontosan mivel járult hozzá a deviancia szociológiai elméleti kereteinek megszilárdításához, de rávilágít az adott modell gyenge pontjaira és hiányosságaira is, amelyeket az elmélet megszületése után gyakran kritikákkal illették.
A könyv második része a részletes deviancia-tannak felel meg, amelyben az egyes devianciaformák kerülnek alapos ismertetésre. Az alkoholizmus, az öngyilkosság, a drogproblémák, a mentális zavarok és a bűnözés, mint 'klasszikus' deviáns jelenségek mellett sor kerül néhány sajátos deviancia bemutatására is, mint a graffiti világa és a homoszexualitás vagy a betegségek deviancia-elmélete, amely érinti napjaink egyik kiemelt kórállapota, az AIDS fenomenológiai elemzését is. A részletes devianciaformák bemutatása során – ahol csak lehetséges – a magyar társadalmi valóság bemutatására is törekedtünk, hiszen a deviáns jelenségek közül számos hazánkban igen magas előfordulású, mint például az öngyilkosság vagy az alkoholizmus.
A könyv harmadik része a megelőzés lehetőségeinek összefoglalása, s ezzel zárul a könyv, mintegy integrálva is az előző fejezeteket. Didaktikai célból külön választottuk az általános megelőzési alapelveket és a specifikus módszereket. Éppen ez a fejezet járulhat hozzá leginkább a klinikai szociológiai módszertan gazdagodásához és lehetséges gyakorlati alkalmazásához.
>Bár a kötet többszerzős könyv, mégis – amennyire ez lehetséges – törekedtünk az egységes stílus megteremtésére. Mindemellett mindegyik írás megőrizte sajátos egyéni arculatát, amely az eltérő kutatói háttérből és tapasztalatokból adódik. S bár a teljességre csupán törekedni lehet, elérni nem, mégis reméljük, hogy a modern társadalmak deviancia-szociológiai témakörének sokrétűségével egy izgalmas könyvet tudunk átnyújtani az olvasók számára, és segítségével közelebb juthatunk a társadalmi valóság jelenségeinek mélyebb megértéséhez.
Pikó Bettina
Kategória |
Általános pszichológia |
Méret |
B5 |
Oldalszám |
198 |
Borító |
kartonált |
ISBN |
315 978 000 155 8 |
A szerkesztő előszava
A DEVIÁNS MAGATARTÁS ÉRTELMEZÉSI KERETEI A BIOPSZICHOSZOCIÁLIS ELMÉLET TÜKRÉBEN
- A deviancia meghatározása és értelmezése
- A devianciák oki háttere a biopszichoszociális modell tükrében
- Biológiai-genetikai tényezők szerepe
- Pszichikai tényezők szerepe
- Társadalom és deviancia
ANÓMIA-ELMÉLETEK
- Szemléletváltozás a deviáns viselkedések megítélésében
- Emile Durkheim anómia elmélete
- A durkheimi anómia jelentősége napjainkban
- Robert Merton anómia elmélete
- A mertoni anómia-elmélet kritikája
- A mertoni anómia jelentősége napjainkban
A CHICAGÓI ISKOLA ÉS A DEVIANCIA ÖKOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE
- A Chicagói Iskola
- Az ökölógiai megközelítés
- A koncentrikus zóna modell (The Concentric zone Model)
- Koncentrikus zónák
- A Szektor Modell (The Sectpr Model)
- Többgócú Modell (The Multiple Nuclei Model)
- A Kulturális Átörökítés Elmélete (Cultural Transmission Theory)
- Az ökológiai modell kritikája
- Kortárs gondolatok az ökológia megközelítésről
KULTÚRA- ÉS SZUBKULTÚRA ELMÉLETEK
- Fogalmi keretek, a szociológiai megközelítés lehetőségei
- Ifjúsági szubkultúra kutatások a nemzetközi irodalomban
- A klasszikus hullám eredményei
- Szubkultúrák, ifjúsági devianciák Magyarországon
- Kezelés vagy szolgáltatás? A megoldás lehetőségei
A SZIMBOLIKUS INTERAKCIONIZMUSDEVIANCIA ELMÉLETE
- A címke eredete - Ki ítél?
- Az elmélet kialakulásának előzményei
- Kívülállók - A deviáns életút kialakulása
- Az elmélet értékelése
EGYÉB, DEVIANCIÁT MAGYARÁZÓ ELMÉLETEK
- A differenciális asszociáció elmélete
- A konfliktus modell
- A radikális kriminológia elmélete
- Fenomenológiai megközelítés
BŰNÖZÉS MINT DEVIANCIA
- Fogalmi meghatározások, mérési módszerek
- A bűnözés jelzőszámainak alakulása Magyarországon
A MENTÁLIS ZAVAROK SZOCIOLÓGIÁJA
- A mentális betegségek szociológiai értelmezésének modelljei
- Pszichiátriai epidemiológia
- A pszichiátriai intézmények szociológiája
AZ ÖNGYILKOSSÁG SZOCIOLÓGIÁJA
- Az öngyilkosság definíciója
- Az öngyilkosság mint társadalmi tény
- Az öngyilkosság előfordulását befolyásoló szociodemográfiai jellemzők és egyéb kockázatot növelő tényezők
- A magyarországi öngyilkossági gyakoriság sajátosságai
- Öngyilkosság és kultúra
A DROGFOGYASZTÁS MINT DEVIANCIA
- A drog jelentése és a drogfogyasztás deviancia jellege
- Drog-epidemiológia
- Kultúra, szubkultúrák és a drog (A drog mint szimbólum)
AZ ALKOHOLFOGYASZTÁS ÉS AZ ALKOHOLIZMUS SZOCIOLÓGIÁJA
- Az alkohol mint drog
- Az alkoholfogyasztás és alkoholizmus társadalom-statisztikája
- Az alkoholizmus mint deviancia
- Alkoholizmus és kultúra: az alkohol mint szimbólum
A BETEGSÉG MINT DEVIANCIA: A RÁK, a FOGYATÉKOSSÁG ÉS AZ AIDS SZOCIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE
- A deviancia értelmezése a betegségfolyamatokban
- Betegség és stigmatizáció
- A betegség mint metafora: fenomenológiai megközelítés
- Korunk betegsége, az AIDS mint deviancia
GRAFFITI: DEVIANCIA ÉS MŰVÉSZET
- Graffiti mint deviancia
- A szubkultúra-vizsgálatok alapvető módszertani problémája
- Graffiti
- Művészettől a devianciáig
- Társadalmi reakció a graffitis szubkultúra világára
- A graffiti mint deviáns karrier
HOMOSZEXUALITÁS: DEVIANCIA?
- Az emberi jogi megközelítés
- A medikalizált modell
- A társadalmi konstrukciós modell
A MEGELŐZÉS ÉS EGÉSZSÉGPROMÓCIÓ ÁLTALÁNOS LEHETŐSÉGEI A DEVIÁNS MAGATARTÁSFORMÁKBAN
- Történeti előzmények
- Fogalomelemzés
- A mai felfogás
- A deviáns viselkedésformák visszaszorítása
- A megelőzés általános lehetőségei
- Az általános megelőzés dilemmái
A SPECIFIKUS MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI A DEVIÁNS MAGATARTÁSFORMÁKBAN
- Pszichiátriai megbetegedések
- Öngyilkosság
- Alkoholabúzus és alkoholizmus
- Drogmegelőzés
- Bűnözés
Epilógus
A szerzők