„Az új lélektan szerint ilyenkor még ágak között röpködő rémmaki ősödnél is régibb családodra emlékezel: denevérnek és repülőgyíknak hiszed magad megint, mivelhogy az is voltál valamikor, csak elfelejtetted.” – írja egy cikkében Karinthy. Karinthy Frigyes is „röpködő rémmak“-nak tekinthető a művelődés- és kultúrtörténelemben. Amit és akit csak kitalálni lehet, annyira egyedi jelenség. Mégis, mit érthetett az „új lélektan“ fogalma alatt? Hajlana rá az ember, hogy Freud pszichoanalízisét. Bár Karinthy viszonya Freudhoz és a pszichoanalízishez többször megváltozott, kétségtelen, hogy Ferenczi Sándor tette rá a legnagyobb hatást, s az „új lélektan” kifejezés is Ferenczire, nem pedig a freudi pszichoanalízisre vonatkozik. Vagy éppen Csáth Gézára.

Összeállításunk több oldalról is bemutatja Karinthy és a pszichoanalízis kapcsolatát – ugyanakkor mellőzi Karinthy művei pszichoanalitikus értelmezését. A válogatás szükségképpen csonka. Karinthy beláthatatlan életművében még bizonyára akad számos, a téma szempontjából fontos írás. Ezek fölkutatása és ennek alapján az „analitikus” Karinthy portréjának megrajzolása még várat magára.