Sorozatunkban (Sigmund Freud írásai) Sigmund Freud minden lényeges művét elérhetővé tesszük irkafűzött különlenyomat formájában.

J. Breuerrel közösen írt művének esetleírásai:

• Katharina
• Elisabeth von R. kisasszony

Két különálló, rendkívül érdekes írás, emberekkel foglalkozók számára kötelező olvasmány.

A Tanulmányok a hisztériáról (Studien über Hysterie) 1895-ben jelent meg először. Két szerzője közül Josef Breuer (1842–1925) bécsi orvos Freud atyai barátja, támogatója és kollégája volt, aki kidolgozta a hisztéria „katartikus” gyógymódját. Kettejük kapcsolatáról lásd részletesen E. Jones Freud-életrajzát (rövidített magyar kiadása: Sigmund Freud élete és munkássága. Bp. 1973.). Breuer volt az orvosa a legendás Anna O.-nak, a pszichoanalízis első igazi esetének. Anna O. (valódi nevén Berta Pappenheim, 1860–1936) a későbbiekben a nőmozgalom kiemelkedő alakja lett Németországban. A Tanulmányok a hisztériáról a freudi hisztéria-felfogás megalapozó művének és így a pszichoanalízis legelső alapvetésének tekinthető (noha magát a „pszichoanalízis” szót Freud csak egy évvel később, 1896-ban vezette be). A kötet négy részből áll. Az első rész, Breuer és Freud közös munkája, „A hisztériás jelenségek pszichés mechanizmusai” címet viseli, és tulajdonképpen nem más, mint az 1893-ban a Wiener medizinische Presse-ben megjelent előzetes közlemény újraközlése. A kötet második része tartalmazza az esettanulmányokat. Öt esetről van szó; a már említett Anna O. esetét feldolgozó tanulmány kivételével mindegyik Freud munkája. A további négy: Emmy von N. asszony, Lucie R. kisasszony (más néven Miss Lucy R.), Katharina és Elisabeth von R. kisasszony. Ezenkívül – a hosszabb esettanulmányokba beleszőve - három további eset rövidebb ismertetését találjuk meg: Mathilde H. és Rosalie H. kisasszonyét, valamint Cäcilie asszonyét. A kötet harmadik része Breuernak, negyedik része pedig Freudnak a hisztéria pszichoterápiájával kapcsolatos elméleti megfontolásait tartalmazza. Jelen kötetünkben két esettanulmányt adunk közre a Tanulmányok a hisztériáról című műből. Az egyik, a Katharináról szóló, már korábban is napvilágot látott magyarul a Salyámosi Miklós szerkesztette Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai című kötetben (Európa, Bp. 1981, 395-407. old.). A másik, Elisabeth von R. története most jelenik meg először magyar nyelven. A pszichoanalízis-történet kutatói nemcsak Anna O.-nak, hanem a Tanulmányok a hisztériáról többi páciens-szereplőjének valódi személyazonosságát is megállapították. (Lásd: E. Roudinesco, M. Plon: Dictionnaire de la psychanalyse, Fayard, Paris 1997, 274–278.) Így Katharina valódi neve Aurelia Öhm (lánynevén Kronich) volt, Elisabeth von R.-t pedig valójában Weiss Ilonának hívták, és – mint Freud is utal rá – Magyarországról származott.