Skálák, konstellációk, diagnózis

Hermann Rorschach (1884-1922) svájci pszichiáter; egyéb szakmai tevékenysége gyakorlatilag feledésbe merült az általa kidolgozott tintafoltteszt árnyékában. Freud és Jung nyomdokain haladva a személyiség szerkezetének vizsgálatát tűzte ki célul, illetve a személyiséget alakító tudattalan tényezők feltárására törekedett. 10 táblából álló, szimmetrikus elrendeződésű tintafolttesztje azon az elgondoláson alapszik, hogy rejtett, tudattalan érzéseink, gondolataink könnyebben kifejeződnek egy amorf alakzat értelmezése közben, mint közvetlenül, nyíltan feltett kérdésekre tudatosan válaszolva. A tesztet Rorschach 1911-ben kezdte alkalmazni, a publikált változat 1921-ben jelent meg. Noha tudományos érvényességét sokan és sok vonatkozásban vitatják, a Rorschach-teszt oly mértékben ismert és népszerű, hogy ábrái a pszichológiai diagnosztika szimbólumává váltak. Mérei Ferenc (1909-1986) sokban gazdagította a Rorschach-teszt diagnosztikai felhasználását, elsősorban a táblák felhívó jellegének kidolgozásával; a hazai gyakorlatban ma is az általa vezetett OPNI Pszichológiai Laboratóriumban kidolgozott összesítő értékelést használják. Az 1920-as években történt elterjedése óta a Rorschach-teszt a szakmai-tudományos világ intenzív vitáinak kereszttüzében áll. Főként az önkényes értelmezések ellenében 1974-ben John Exner publikálta a Rorschach ún. Átfogó Rendszerét. Ebben megpróbálta az összes értékelési mód bevált részeit egyetlen közös keretbe foglalni. A teszt értékelését ma sokféle számítógépes program segíti; azonban mint projektív teszt, a végső véleményt képzett szakembernek kell megfogalmaznia.