Mi a természettudományos gondolkodás?

Az a képességünk, hogy a világ dolgait megfigyeljük, rendszerezzük, és megértjük a benne rejlő összefüggéseket. A dolgok lehetséges működéséről elméleteket gyártunk, és ezen elméletek helyességét megfigyelésekkel és kísérletekkel képesek vagyunk igazolni.

Miért fontos, hogy már gyermekkorban kialakítsuk a természettudományos gondolkodás alapjait?

A természettudományos gondolkodás kialakítása a világ jobb megismeréséhez, a lényegi információk és összefüggések jobb megértéséhez vezet. Az iskolában oktatott természettudományos tantárgyakban való helytállás mellett a természettudományos szemlélet átszövi a gondolkodást, és hétköznapi problémamegoldási helyzetekben is hasznos lehet.

Mi fejlődik a füzetben található feladatok megoldása során?

• A gyerek érdeklődése, tudásvágya, kíváncsisága
• Megfigyelőkészség
• Lényegre törő gondolkodás és kérdésfeltevés
• Hatékony információgyűjtés
• Ismeretek gyarapodása
• Ismeretek közötti kapcsolatok kialakítása
• Rendszerezés és osztályozás képessége
• Analógiás gondolkodás
• Önálló elméletek alkotása és összevetése a megfigyelésekkel

A gyermeket semmiképp se kötelezzük a feladatokra. Teremtsünk megfelelően játékos, motiváló légkört, hiszen ez minden fejlődés feltétele. Csináljunk kedvet a feladatokhoz, keltsük fel a gyerek érdeklődését, és legyünk sok türelemmel iránta. Örüljünk, hogyha a korához képest nehezebb problémákon is hajlandó elidőzni, de semmiképpen ne várjuk el tőle ezt. Addig foglalkozzunk a feladatokkal, amíg a gyereknek öröme telik benne és sikerélményt nyújt számára, de semmiképp sem erőltessük, ha elfáradt, vagy nincs kedve hozzá.

A füzet felépítése

A füzet laza tematikus szálakhoz kapcsol feladatokat, ezekkel leágazik a témáról, új, nyitott kérdéseket vet fel. A cél nem az, hogy egy adott témában megtanítsunk valamit a gyereknek, hanem az, hogy felkeltsük az érdeklődését, érzékennyé tegyük a természetben fellelhető kérdésekre, segítsük egy nyitott, megismerő gondolkodásmód kialakítását.

A kérdésekre, feladatokra sok esetben mi is megadunk egy-egy lehetséges választ vagy megoldást, ezeket a füzet végén találják. A legtöbb kérdés, probléma megoldásához azonban célszerű, ha a gyerek (életkorától függően segítséggel, vagy egyedül) maga talál utakat, megtalálja a forrásokat a kérdések megválaszolására. Ilyen információforrás lehet például egy tájékozott felnőtt, egy lexikon, vagy legkézenfekvőbben egy internetes kereső.

Feladattípusok

• Kakukktojás
• Analógia
• Tudtad-e?
• Próbáld ki!
• Mi lenne, ha...

A sorozat további kötetei:

1. Nyelv és kommunikáció
2. Logika és matematika
3. Iskolaérettség
4. Természettudomány

További, tervezett kötetek:

• Kézügyesség.
• Kreatív gondolkodás.
• Mozgás–ügyesség.
• Társadalomtudomány.
• Algoritmikus gondolkodás–programozás.